Virava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Virava (Výrava)
Výrava, pravoslávny chrám.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Monika Kurťaková
Irányítószám 067 16
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség190 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület20,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Virava (Szlovákia)
Virava
Virava
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 22° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 22° 00′ 20″
Virava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Virava témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Virava (szlovákul: Výrava, ukránul: Virava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 11 km-re délkeletre, a Virava patak partján, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a feljegyzések szerint 1530-31-ben népesült be, első lakói pásztorok és favágók voltak. 1550-től a Drugeth család homonnai uradalmának része volt. 1557-ben az adóösszeírásban „Viroua” alakban említik először, ekkor öt portával adózott. 1560-ban „Verowa” néven szerepel. A 16. század végétől a Drugetheken kívül a Palocsay, Wiczmándy, Malikóczy és Soós családoké. 1715-ben malma, 15 lakatlan és 24 lakott háza volt. 1772-től vámház és karantén állomás is található a községben. Lakói mezőgazdasággal, takácsmesterséggel, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIRAVA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Csabalonczhoz, és Olysinkóhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, nagyon hegyes, agyagos, sovány földgye zabot terem, egyebet tsekélyen, erdővel bővelkedik; van itten Harmintzad is.[2]

A 19. században a Hadik-Barkóczi család birtoka. 1828-ban 73 háza volt 576 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Virava, Zemplén v. orosz falu, a gallicziai határszélen: 40 romai, 536 g. kath., 20 zsidó lak. Harminczadhivatal. Görög paroch. templom. 944 hold szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Virava, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség. Körjegyzőségi székhely, 69 házzal és 402 gör. kath. és róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Koskócz. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábort, Gáspárt és Ferenczet és Hosszúmezey Györgyöt iktatják „Vyrova” birtokába. 1587-ben Malikóczy Miklós és Gábor is kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírás a Homonnaiakon kívül Palocsay Györgyöt, Wiczmándy Mártont, Malikóczy Gábort és Soós János özvegyét említi birtokosaiként; később Pethő Jánosnak és Forgách Simonnak is volt benne részük. Azután a Barkóczyak lettek a földesurai és most a gróf Hadik-Barkóczy Endre hitbizományához tartozik. A vármegye itt 1772-ben vámszedő hivatalt és veszteglő-állomást építtetett. A község határában, a Beszkid nevű hegyen sáncznyomok láthatók, melyeket – mint mondják – 1848-ban emeltek. Gör. kath. temploma 1780 táján épült, de 1863-ban megújították.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

A háború után lakói a mezőgazdaság mellett Kassa üzemeiben és a környék ipari vállalatainál dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 431-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 144 lakosából 72 ruszin, 53 szlovák volt.

2011-ben 172 lakosából 84 szlovák és 81 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1780-ban épült barokk-klasszicista stílusban, 1863-ban megújították.
  • A népiskola épülete 1908-ban készült el.
  • Az ortodox templom 1996-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.