Mislye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mislye (Myslina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1307
Polgármester Helena Podolinská
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség585 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület9,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mislye (Szlovákia)
Mislye
Mislye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″
Mislye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mislye (szlovákul: Myslina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 5 km-re nyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Ondava völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de szlovák történészek feltételezik, hogy már a 11. század előtt is létezett, mint ősi szláv település. Valószínűleg a tatárjárásban elpusztult.

Írott forrásban csak 1307-ben „possessionum Misle” néven említik először egy latin nyelvű oklevélben. Egy 1377. január 15-én kelt oklevélben a leleszi prépostság birtokaként szerepel. Később a Drugeth család birtoka lett. A 15. század közepén a husziták foglalták el a területet. A 16. században a Homonnay család birtoka. A század második felében itt is tért hódított a reformáció. Az 1598. évi adóösszeírásban a település 14 adózó portával szerepel. Két évvel később 9 adózó háztartáson kívül a bíró háza, a templom, a plébánia és az iskola állt a faluban. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de molnár, kovács és bognár is volt a településen. A 17. század elején a jezsuiták újraalapították a katolikus plébániát, de a század hadi eseményeinek következtében lakosai elszegényedtek.

A 17. és 18. században a Szirmay család volt a birtokosa. Lakói lelkesen részt vettek az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharcban és annak leverése után amnesztiát kaptak. 1715-ben 17 adózó háztartása létezett, közülük 15 jobbágy és 2 zsellér volt. 1755 és 1763 között felépült az új barokk katolikus templom, melyet a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. A II. József által elrendelt első országos népszámláláskor 44 házat és 405 lakost számláltak a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISLINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavatkához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nintsen, piatza Homonnán.[2]

1828-ban 56 házában 414 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislina, tót falu, Zólyom vármegyében, Deszkócz fil., 380 kath., 6 zsidó lakossal, 635 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. postája Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mizslye, előbb Mislyina, Mysle, hajdan két község volt, Alsó és Felső jelzőkkel. Tót kisközség. Van 68 háza és 427 róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott s már 1330-ban szerepel, a mikor Drugeth Vilmos visszaadja előbbeni tulajdonosának. 1576-ban még mindíg két község s ekkor Bornemisza Mihály az ura. Az újabb korban a Szirmayaké s a báró Luzsénszky családé. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Római katholikus temploma 1755-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 574 lakosából 572 szlovák volt.

2011-ben 549 lakosából 544 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]