Ugrás a tartalomhoz

Mislye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mislye (Myslina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1307
PolgármesterHelena Podolinská
Irányítószám066 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség583 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület9,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.944444°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″48.944444°N 21.850000°E
Mislye weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mislye (szlovákul: Myslina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 5 km-re nyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Ondava völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de szlovák történészek feltételezik, hogy már a 11. század előtt is létezett, mint ősi szláv település. Valószínűleg a tatárjárásban elpusztult.

Írott forrásban csak 1307-ben „possessionum Misle” néven említik először egy latin nyelvű oklevélben. Egy 1377. január 15-én kelt oklevélben a leleszi prépostság birtokaként szerepel. Később a Drugeth család birtoka lett. A 15. század közepén a husziták foglalták el a területet. A 16. században a Homonnay család birtoka. A század második felében itt is tért hódított a reformáció. Az 1598. évi adóösszeírásban a település 14 adózó portával szerepel. Két évvel később 9 adózó háztartáson kívül a bíró háza, a templom, a plébánia és az iskola állt a faluban. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de molnár, kovács és bognár is volt a településen. A 17. század elején a jezsuiták újraalapították a katolikus plébániát, de a század hadi eseményeinek következtében lakosai elszegényedtek.

A 17. és 18. században a Szirmay család volt a birtokosa. Lakói lelkesen részt vettek az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharcban és annak leverése után amnesztiát kaptak. 1715-ben 17 adózó háztartása létezett, közülük 15 jobbágy és 2 zsellér volt. 1755 és 1763 között felépült az új barokk katolikus templom, melyet a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. A II. József által elrendelt első országos népszámláláskor 44 házat és 405 lakost számláltak a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISLINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavatkához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nintsen, piatza Homonnán.[2]

1828-ban 56 házában 414 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislina, tót falu, Zólyom vármegyében, Deszkócz fil., 380 kath., 6 zsidó lakossal, 635 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. postája Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mizslye, előbb Mislyina, Mysle, hajdan két község volt, Alsó és Felső jelzőkkel. Tót kisközség. Van 68 háza és 427 róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott s már 1330-ban szerepel, a mikor Drugeth Vilmos visszaadja előbbeni tulajdonosának. 1576-ban még mindíg két község s ekkor Bornemisza Mihály az ura. Az újabb korban a Szirmayaké s a báró Luzsénszky családé. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Római katholikus temploma 1755-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 574 lakosából 572 szlovák volt.

2011-ben 549 lakosából 544 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]