Koskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koskóc (Koškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Vladimír Babič
Irányítószám 067 12
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség580 fő (2019. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület11,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koskóc (Szlovákia)
Koskóc
Koskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 51″, k. h. 21° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 51″, k. h. 21° 57′ 20″
Koskóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koskóc (szlovákul: Koškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1543-ban említik először. A középkor óta a homonnai uradalom része volt, később a Csáky és Andrássy családoké. 1787-ben az első népszámláláskor 46 házában 320 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, erdei munkákból, kötélverésből, takácsmesterségből és szerszámkészítésből éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSKÓCZ. Koskovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hankóczhoz 1/4, Izbugya Hoszszúmezőhöz pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és néha kukoritzát is terem, erdője van, piatza Homonnán, fuvarozással is keresnek pénzt.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koskócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Lyubisse fil. 425 római, 40 g. kath., 12 zsidó lak., 547 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. post. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Koskócz, laborczmenti tót kisközség 66 házzal és 423, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. Körjegyzőségi székhely. A homonnai uradalom ősi birtoka s az újabb korban a gróf Csákyaké volt. Most a gróf Andrássy Tivadaré. Róm. kath. temploma 1584-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 477-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 615 lakosából 611 szlovák volt.

2011-ben 612 lakosából 584 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]