Felsőkohány
| Felsőkohány (Kochanovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1452 |
| Polgármester | Miroslav Porochnavý |
| Irányítószám | 066 01 (pošta Humenné 1) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 737 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 150 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 5,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkohány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″ | |
| Felsőkohány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkohány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkohány (1899-ig Kohanócz, szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 4 km-re északkeletre, a Laborc és az Udava-patak összefolyásánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai települést 1377-ben „Kochanfalua” néven említik először abban az okiratban, mely a köcsényi és a trócsányi uradalom közötti határról rendelkezik. A falut a 14. század közepén a soltészjog alapján alapították. Nevét a hagyomány szerint alapítójáról és első lakójáról kapta. 1427-ben Kálnási Jakab birtoka volt, ekkor 25 portával a nagyobb falvak közé számított. Később különböző nemesi családoké. A 16. században lakói nagy része elköltözött, csak néhány zsellércsalád maradt a faluban. 1600-ban mindössze 6 ház állt a településen. A 17. századtól a Kohányi családé. A lakosság száma csak a 18. században kezdett növekedni. 1787-ben 25 házát 176-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCHANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ész. Homonnához 1/2, n. k. Udvarhoz is 1/2, d. Laczfalvához 1/4 órányira, határja hegyes, térséges, és követses, három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, és árpát tsekélyebben terem, réttye kevés, tilalmas erdeje tsekély, piatza Homonnán.”[2]
A 19. században a Bánok tulajdonában találjuk. 1828-ban 28 házban 229 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohanócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Homonna fil. 310 kath., 6 zsidó lak. 428 h. szántófölddel, jó réttel a Laborcza mentiben, erdővel. F. u. gr. Csáky.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkohány, azelőtt Kohanócz. Tót kisközség. Van 60 háza és 362 róm. kath. vallású lakosa. A Laborcz völgyében fekszik. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, azután a Csákyaké, majd a Szirmayaké lett. Most nincs nagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1700-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 392, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 257 szlovák lakosa volt.
2011-ben 753 lakosából 698 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Felsőkohány Szlovákia térképén
- Ismertető szlovák nyelven
- E-obce.sk
