Felsőkohány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkohány (Kochanovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1452
PolgármesterMiroslav Porochnavý
Irányítószám066 01 (pošta Humenné 1)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség737 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség150 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület5,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″
Felsőkohány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkohány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk egy szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kohány (egyértelműsítő lap).

Felsőkohány (1899-ig Kohanócz, szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 4 km-re északkeletre, a Laborc és az Udava-patak összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai települést 1377-ben „Kochanfalua” néven említik először abban az okiratban, mely a köcsényi és a trócsányi uradalom közötti határról rendelkezik. A falut a 14. század közepén a soltészjog alapján alapították. Nevét a hagyomány szerint alapítójáról és első lakójáról kapta. 1427-ben Kálnási Jakab birtoka volt, ekkor 25 portával a nagyobb falvak közé számított. Később különböző nemesi családoké. A 16. században lakói nagy része elköltözött, csak néhány zsellércsalád maradt a faluban. 1600-ban mindössze 6 ház állt a településen. A 17. századtól a Kohányi családé. A lakosság száma csak a 18. században kezdett növekedni. 1787-ben 25 házát 176-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCHANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ész. Homonnához 1/2, n. k. Udvarhoz is 1/2, d. Laczfalvához 1/4 órányira, határja hegyes, térséges, és követses, három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, és árpát tsekélyebben terem, réttye kevés, tilalmas erdeje tsekély, piatza Homonnán.”[2]

A 19. században a Bánok tulajdonában találjuk. 1828-ban 28 házban 229 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohanócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Homonna fil. 310 kath., 6 zsidó lak. 428 h. szántófölddel, jó réttel a Laborcza mentiben, erdővel. F. u. gr. Csáky.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkohány, azelőtt Kohanócz. Tót kisközség. Van 60 háza és 362 róm. kath. vallású lakosa. A Laborcz völgyében fekszik. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, azután a Csákyaké, majd a Szirmayaké lett. Most nincs nagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1700-ban épült.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 392, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 257 szlovák lakosa volt.

2011-ben 753 lakosából 698 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőkohány&oldid=25573218”