Pásztorhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztorhegy (Valaškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangkatonai terület
Első írásos említés1635
Irányítószám066 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség0 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség0 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság548 m
Terület119,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′, k. h. 22° 05′Koordináták: é. sz. 48° 55′, k. h. 22° 05′
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pásztorhegy (1899-ig Valaskócz, szlovákul: Valaškovce) katonai terület, egykor község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. Katonai terület állandó lakosság nélkül.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 20 km-re keletre, a Vihorlát-hegységben fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 17. század elején, a vlach jog alapján keletkezett akkor, amikor a Hommonnához tartozó területre ruszin pásztorokat telepítettek. 1635-ben „Vlaskov” néven említik először. A 18. században Valaskóc a Roll és Dernáth családok birtoka volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Roly Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik é. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen, árpát, búzát, és tengerit nem igen terem, földgye hegyes, vőlgyes, agyagos, és követses, erdeje elég, legelője bőven van.[2]

A 19. században az Ocskay és Benyovszky családoké volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valgaskócz, Zemplén vármegyében, orosz falu, Cziróka-Hosszumező fil., 2 római, 211 gör. kath., 4 zsidó lak., 260 h. szántófölddel, erdővel. F. u. Rholl.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pásztorhegy, azelőtt Valaskócz. Ung vármegye határán fekvő tót kisközség. Van 51 háza és 252 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalom tartozéka volt. Újabbkori birtokosa Rolly János, majd fia István lett, azután a gróf Zichyek. Most a Benyovszky Lajosné birtoka. Gör. kath. temploma 1830-ban épült.[4]

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.

1937-ben kormányhatározat alapján a falut kiürítették, mivel területét katonai célokra kívánták igénybe venni. Lakóinak Homonnán házakat építettek. Az épületeket lerombolták, csak a templomot hagyták meg, de az idők során az is súlyosan leromlott állapotba került. A rendszerváltás után, 1997-ben a templomot renoválták és néhány helyi származású lakos visszatérhetett a településre.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1837-ben épült. 1937 után pusztulásnak indult, de 1997-ben renoválták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

Külső hivatkozások[szerkesztés]