Szerelmes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerelmes (Ľubiša)
Lubisa kostel.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1410
Polgármester Jozef Sklenčár
Irányítószám 067 11
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség820 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület10,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szerelmes (Szlovákia)
Szerelmes
Szerelmes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 21° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 21° 56′ 50″
Szerelmes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerelmes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szerelmes (1899-ig Lyubise, szlovákul: Ľubiša) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt 1982-ben előkerült leletek: két szekerce és számos cserépmaradvány, melyek a homonnai múzeumba kerültek.

A mai települést 1410-ben „Libise” néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. Neve a szláv „Libuše” női névből származik. A 15. században a német jog alapján soltész által telepítették be. 1410-ben már a Drugethek homonnai uradalmának része volt. A család kihalása után, a 17. századtól a Csákyak, majd az Andrássyak birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBISE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Laborcza vize mellett, Homonnához egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Kohanóczé.[2]

A falut 1848 márciusáig, a jobbágyság megszüntetéséig a soltész, mint bíró igazgatta.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lyubisse, tót falu, Zemplén vmegyében, a Laborcza mellett, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 510 római, 58 görög kath., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Erdő. 651 hold szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szerelmes, azelőtt Lyubise. Laborczmenti tót kisközség. Van 85 háza és 424 róm. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti megállóhelye Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a gróf Csáky és a Pupinszky családok voltak. Most a gróf Andrássyaknak van itt nagyobb birtokuk. 1873-ban a kolera-járvány sok lakosától megfosztotta. Római katholikus temploma 1771-ben épült. Szűz Mária fából faragott szobrát valamelyik Drugeth ajándékozta a templomnak.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 460, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt.

2011-ben 839 lakosából 831 szlovák.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]