Szerelmes
| Szerelmes (Ľubiša) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1410 |
| Polgármester | Jozef Sklenčár |
| Irányítószám | 067 11 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 812 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 10,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 12″, k. h. 21° 56′ 44″49.003333°N 21.945556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 12″, k. h. 21° 56′ 44″49.003333°N 21.945556°E | |
| Szerelmes weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerelmes témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szerelmes (1899-ig Lyubise, szlovákul: Ľubiša) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Homonnától 10 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már a kőkorszakban is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt 1982-ben előkerült leletek: két szekerce és számos cserépmaradvány, melyek a homonnai múzeumba kerültek.
A mai települést 1410-ben „Libise” néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. Neve a szláv „Libuše” női névből származik. A 15. században a német jog alapján soltész által telepítették be. 1410-ben már a Drugethek homonnai uradalmának része volt. A család kihalása után, a 17. századtól a Csákyak, majd az Andrássyak birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBISE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Laborcza vize mellett, Homonnához egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Kohanóczé.”[2]
A falut 1848 márciusáig, a jobbágyság megszüntetéséig a soltész, mint bíró igazgatta.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lyubisse, tót falu, Zemplén vmegyében, a Laborcza mellett, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 510 római, 58 görög kath., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Erdő. 651 hold szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szerelmes, azelőtt Lyubise. Laborczmenti tót kisközség. Van 85 háza és 424 róm. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti megállóhelye Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a gróf Csáky és a Pupinszky családok voltak. Most a gróf Andrássyaknak van itt nagyobb birtokuk. 1873-ban a kolera-járvány sok lakosától megfosztotta. Római katholikus temploma 1771-ben épült. Szűz Mária fából faragott szobrát valamelyik Drugeth ajándékozta a templomnak.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 800 | 857 | 814 | 812 |
| Különbség | +7,12 % | -5,01 % | -0,24 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 819 | 812 |
| Eltérés | -0,85 % |
1910-ben 460, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt.
2011-ben 839 lakosából 831 szlovák volt.
2021-ben 818 lakosából 800 szlovák, 4 cigány, 4 ruszin, 1 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb, 7 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1930. augusztus 5-én Michal Kováč, a Szlovák Köztársaság 1993-1998 közötti elnöke.
- Itt szolgált Wick Béla (1873-1955) római katolikus pap, tanító, történész.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1771-ben épült klasszicista stílusban.
- A Nepomuki Szent János kápolna a 19. század első felében készült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ "SODB2021 - Population - Basic results". www.scitanie.sk. Hozzáférés: 2023. október 2..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2013. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- A község Szlovákia térképén
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
