Szerelmes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerelmes (Ľubiša)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang község
Első írásos említés 1410
Polgármester Jozef Sklenčár
Irányítószám 067 11
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 839 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 10,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szerelmes (Szlovákia)
Szerelmes
Szerelmes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 21° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 21° 56′ 50″
Szerelmes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szerelmes, (1899-ig Lyubise, szlovákul: Ľubiša) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re északra a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt 1982-ben előkerült leletek, két szekerce és számos cserépmaradvány melyek a homonnai múzeumba kerültek A mai települést 1410-ben "Libise" néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. Neve a szláv "Libuše" női névből származik. A 15. században a német jog alapján soltész által telepítették be. 1410-ben már a Drugethek homonnai uradalmának része volt . A család kihalása után a 17. századtól a Csákyak , majd az Andrássyak birtoka. A falut 1848 márciusáig a jobbágyság megszűntetéséig a soltész mint bíró igazgatta.

Vályi András szerint " LUBISE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Laborcza vize mellett, Homonnához egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Kohanóczé." [2]

Fényes Elek szerint " Lyubisse, tót falu, Zemplén vmegyében, a Laborcza mellett, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 510 római, 58 görög kath., 15 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Erdő. 651 hold szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint " Szerelmes, azelőtt Lyubise. Laborczmenti tót kisközség. Van 85 háza és 424 róm. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti megállóhelye Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a gróf Csáky és a Pupinszky családok voltak. Most a gróf Andrássyaknak van itt nagyobb birtokuk. 1873-ban a kolera-járvány sok lakosától megfosztotta. Római katholikus temploma 1771-ben épült. Szűz Mária fából faragott szobrát valamelyik Drugeth ajándékozta a templomnak." [4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 460, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt.

2011-ben 839 lakosából 831 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]