Hegedűsfalva
| Hegedűsfalva (Hudcovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Homonnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1467 | ||
| Polgármester | Martina Bodnárová | ||
| Irányítószám | 067 45 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 376 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 136 m | ||
| Terület | 5,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″48.907500°N 21.790556°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″48.907500°N 21.790556°E | |||
| Hegedűsfalva weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűsfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hegedűsfalva (szlovákul: Hudcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 11 km-re délnyugatra, az Ondava völgyének alsó részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. században, a német jog alapján. 1467-ben egy nádori oklevélben említik először, egy tavarnamezői birtokkal kapcsolatos vita során. A 15. század második felében egészen 1684-ig, a család kihalásáig a Drugeth család volt a birtokosa. 1567-ben a falu 5 és háromnegyed portáig adózott, lakói zsellérek voltak. 1582-ben 7 portáig adóztak. 1600-ban a bíróén kívül 18 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben egy és negyed portáig adóztak. Később birtoka volt még itt a Szirmay, Széchy, Barkóczy, Szerviczky és Soós családoknak is. A falu temploma a 17. század előtt épült, 1619-ben történt első említésekor a mogyorósfalvi evangélikus lelkész szolgált itt. A 17. és 18. század fordulóján megemlítik, hogy a templom fából épült. 1720-ban a jobbágyok és zsellérek együtt fél és nyolcad portáig adóztak; a háztartások száma 6 volt, közülük 3 fél egy pedig negyed jobbágytelek. A másik két háztartás zselléreké volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HEGEDÛSFALVA. Huezovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hasonló Hraboczéhoz, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]
1828-ban 31 házában 241 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hegedűsfalva, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkocz fil. 200 rom., 36 g. kath., 8 zsidó lak., 565 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Szirmay. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegedűsfalva, tót kisközség 37 házzal és 204 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s már 1467-ben a Drugethek birtoka. 1656-ban, a mikor Hegedősfalvának van írva, Szirmay Pétert iktatják birtokába. Később a Szirmayakkal együtt a Széchy és a Soós családoknak is van itt részük, azután a gróf Barkóczy, báró Perényi, a Malonyay és Szervitzky családok bírják. Jelenleg a Josefovits családé. A községben nincs templom.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 407 | 422 | 418 | 376 |
| Különbség | +3,68 % | -0,94 % | -10,04 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 380 | 376 |
| Eltérés | -1,05 % |
1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt.
2011-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
