Hegedűsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegedűsfalva (Hudcovce)
Hudcovce, Rímskokatolícky kostol.jpg
Hegedűsfalva címere
Hegedűsfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1467
Polgármester Martina Bodnárová
Irányítószám 067 45
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség412 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület5,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegedűsfalva (Szlovákia)
Hegedűsfalva
Hegedűsfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″
Hegedűsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűsfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegedűsfalva (szlovákul: Hudcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 11 km-re délnyugatra, az Ondava völgyének alsó részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. században, a német jog alapján. 1467-ben egy nádori oklevélben említik először, egy tavarnamezői birtokkal kapcsolatos vita során. A 15. század második felében egészen 1684-ig, a család kihalásáig a Drugeth család volt a birtokosa. 1567-ben a falu 5 és háromnegyed portáig adózott, lakói zsellérek voltak. 1582-ben 7 portáig adóztak. 1600-ban a bíróén kívül 18 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben egy és negyed portáig adóztak. Később birtoka volt még itt a Szirmay, Széchy, Barkóczy, Szerviczky és Soós családoknak is. A falu temploma a 17. század előtt épült, 1619-ben történt első említésekor a mogyorósfalvi evangélikus lelkész szolgált itt. A 17. és 18. század fordulóján megemlítik, hogy a templom fából épült. 1720-ban a jobbágyok és zsellérek együtt fél és nyolcad portáig adóztak; a háztartások száma 6 volt, közülük 3 fél egy pedig negyed jobbágytelek. A másik két háztartás zselléreké volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HEGEDÛSFALVA. Huezovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hasonló Hraboczéhoz, szőleje nints, piatza Homonnán.[2]

1828-ban 31 házában 241 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hegedűsfalva, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkocz fil. 200 rom., 36 g. kath., 8 zsidó lak., 565 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Szirmay. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegedűsfalva, tót kisközség 37 házzal és 204 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s már 1467-ben a Drugethek birtoka. 1656-ban, a mikor Hegedősfalvának van írva, Szirmay Pétert iktatják birtokába. Később a Szirmayakkal együtt a Széchy és a Soós családoknak is van itt részük, azután a gróf Barkóczy, báró Perényi, a Malonyay és Szervitzky családok bírják. Jelenleg a Josefovits családé. A községben nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt.

2011-ben 431 lakosából 424 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]