Várjeszenő
| Várjeszenő (Jasenov) | |
 | |
| A várjeszenői vár romjai madártávlatból | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1317 |
| Polgármester | Lucia Sukeľová |
| Irányítószám | 066 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1179 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Terület | 12,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Várjeszenő
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 54′ 00″ | |
| Várjeszenő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várjeszenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Várjeszenő (1899-ig Jeszenő, szlovákul: Jasenov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 3 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1279-ben említik először. Magyar nevének előtagját egykori váráról kapta. A vár a 13. században a tatárjárást követően épült, ekkor a Gutkeled nembeli Joachim báné volt. 1328-ban „castrum Jezenew” néven említik először. A 15-16. században bővítették. A 17. századig a Rozgonyiaké, majd 1644-ben Rákóczi György ostrommal elfoglalta és lerombolta. A 18. században a Csáky család tulajdonában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÖ. Hajdani omladozott Vár Zemplén Várm. építtetett a’ köz véllekedés szerént Homonnaiak által, ’s véllhető az időben, midön Barkó Vára is virágzott, mellynél tágasabb vala, Homonnához más fél órányira fekűdt; sok viszontagságokat szenyvedett, a’ Tatárok miatt; 1544dikben pedig Rákótzi György által egészen le rontattatott, ’s azután többé meg nem építtetett.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1/2 órányira: 420 r. kath., 28 zsidó lak. 1810 hold szántófölddel, nagy erdővel, s egy régi puszta várral. F. u. gr. Vandernath.”[3]
A 19. században az Andrássy családé. A 20. század elején a romokat restaurálták, de később tulajdonosai a várat sorsára hagyták, ma tekintélyes romjai láthatók.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Várjeszenő, előbb Jeszenő, laborczvölgyi tót kisközség a Jeszenő pataka mellett, 96 házzal és 576, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A Guth-Keled-nembeli Ráskai család fészke, mely itt, a falu fölött, magas hegytetőn, a tatárjárás után, erős várat építtetett. Romját mostani tulajdonosa, gróf Andrássy Géza restauráltatja. 1330-ban már a Drugetheké volt. 1450-ben Nagymihályi Györgyöt, 1520-ban pedig Sztrithey Zsigmondot iktatják némely részeibe. Azután a Homonnaiak uradalmához tartozott. Vára 1616-ban még teljesen ép állapotban megvolt, de 1644-ben Rákóczy György megostromolta és akkor rommá lett. Újabbkori birtokosai a Barkóczyak, Szirmayak, majd a gróf Van Dernáth család voltak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. temploma 1600-ban épült. Ide tartozik Barthos-tanya.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 578, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 284 szlovák lakosa volt.
2011-ben 1174 lakosából 1104 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jeszenő várának maradványai.
- Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1600 körül épült.
Képgaléria[szerkesztés]
A várromok légifotója
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 28.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 28.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
Külső hivatkozások[szerkesztés]
