Várjeszenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várjeszenő (Jasenov)
A várjeszenői vár romjai madártávlatból
A várjeszenői vár romjai madártávlatból
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1317
Polgármester Lucia Sukeľová
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 1199 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület12,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várjeszenő (Szlovákia)
Várjeszenő
Várjeszenő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 54′ 00″
Várjeszenő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várjeszenő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Várjeszenő (1899-ig Jeszenő, szlovákul: Jasenov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 3 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1279-ben említik először. Magyar nevének előtagját egykori váráról kapta. A vár a 13. században a tatárjárást követően épült, ekkor a Gutkeled nembeli Joachim báné volt. 1328-ban „castrum Jezenew” néven említik először. A 15-16. században bővítették. A 17. századig a Rozgonyiaké, majd 1644-ben Rákóczi György ostrommal elfoglalta és lerombolta. A 18. században a Csáky család tulajdonában találjuk.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÖ. Hajdani omladozott Vár Zemplén Várm. építtetett a’ köz véllekedés szerént Homonnaiak által, ’s véllhető az időben, midön Barkó Vára is virágzott, mellynél tágasabb vala, Homonnához más fél órányira fekűdt; sok viszontagságokat szenyvedett, a’ Tatárok miatt; 1544dikben pedig Rákótzi György által egészen le rontattatott, ’s azután többé meg nem építtetett.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1/2 órányira: 420 r. kath., 28 zsidó lak. 1810 hold szántófölddel, nagy erdővel, s egy régi puszta várral. F. u. gr. Vandernath.[3]

A 19. században az Andrássy családé. A 19. század végén a romokat restaurálták, de később tulajdonosai a várat sorsára hagyták, ma tekintélyes romjai láthatók.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Várjeszenő, előbb Jeszenő, laborczvölgyi tót kisközség a Jeszenő pataka mellett, 96 házzal és 576, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A Guth-Keled-nembeli Ráskai család fészke, mely itt, a falu fölött, magas hegytetőn, a tatárjárás után, erős várat építtetett. Romját mostani tulajdonosa, gróf Andrássy Géza restauráltatja. 1330-ban már a Drugetheké volt. 1450-ben Nagymihályi Györgyöt, 1520-ban pedig Sztrithey Zsigmondot iktatják némely részeibe. Azután a Homonnaiak uradalmához tartozott. Vára 1616-ban még teljesen ép állapotban megvolt, de 1644-ben Rákóczy György megostromolta és akkor rommá lett. Újabbkori birtokosai a Barkóczyak, Szirmayak, majd a gróf Van Dernáth család voltak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. temploma 1600-ban épült. Ide tartozik Barthos-tanya.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 578, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 284 szlovák lakosa volt.

2011-ben 1174 lakosából 1104 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várjeszenő témájú médiaállományokat.