Oroszkánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oroszkánya (Ruská Kajňa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1582
Polgármester Anna Kuzmová
Irányítószám 904 07
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség107 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület5,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oroszkánya (Szlovákia)
Oroszkánya
Oroszkánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 50′ 00″
Oroszkánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oroszkánya (szlovákul: Ruská Kajňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 27 km-re délnyugatra, az Olyka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1582-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kajna. Tót és orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik nap kel. Hrubóhoz 1, dél. Poroszlóhoz 1 1/2, Porubkához 2, ész. Sztropko Olykához 1 1/2 órányira, határja hegyes, völgyes, két nyomásbéli, zabot teremnek, erdőjök vagyon.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajna (Orosz-), orosz falu, Zemplén vgyében, Hrubóhoz 1 órányira: 168 gör. kath. lak., 376 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Oroszkánya, előbb Orosz-Kajnya, ruthén kisközség az Olyka völgyében, mindössze 23 házzal és 148 gör. kath. lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s előbb a Pethők, később a Barkóczyak lettek az urai. Most is a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Görög katholikus temploma 1800-ban épült.

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 175, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 150 lakosából 116 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 111 lakosából 74 szlovák és 32 ruszin.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]