Oroszkánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oroszkánya (Ruská Kajňa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1582
Polgármester Anna Kuzmová
Irányítószám 904 07
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség107 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület5,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oroszkánya (Szlovákia)
Oroszkánya
Oroszkánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 50′ 00″
Oroszkánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oroszkánya (szlovákul: Ruská Kajňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 27 km-re délnyugatra, az Olyka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1582-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kajna. Tót és orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik nap kel. Hrubóhoz 1, dél. Poroszlóhoz 1 1/2, Porubkához 2, ész. Sztropko Olykához 1 1/2 órányira, határja hegyes, völgyes, két nyomásbéli, zabot teremnek, erdőjök vagyon.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajna (Orosz-), orosz falu, Zemplén vgyében, Hrubóhoz 1 órányira: 168 gör. kath. lak., 376 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Oroszkánya, előbb Orosz-Kajnya, ruthén kisközség az Olyka völgyében, mindössze 23 házzal és 148 gör. kath. lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s előbb a Pethők, később a Barkóczyak lettek az urai. Most is a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Görög katholikus temploma 1800-ban épült.

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 175, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 150 lakosából 116 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 111 lakosából 74 szlovák és 32 ruszin.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]