Sárazsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sára (település) szócikkből átirányítva)
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Sárazsadány
Sárazsadány címere
Sárazsadány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sárospataki
Jogállás község
Polgármester Palcsó Mihály[1]
Irányítószám 3942
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 240 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 14,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárazsadány (Magyarország)
Sárazsadány
Sárazsadány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 49″, k. h. 21° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 49″, k. h. 21° 29′ 41″
Sárazsadány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sárazsadány
Sárazsadány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárazsadány témájú médiaállományokat.

Sárazsadány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sárospataktól 9 km-re délnyugatra, a 37-es főút közelében, Vámosújfalu és Bodrogolaszi közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Sárazsadány a Magyar Történelmi borvidék, vagy más néven Tokaj-hegyaljai borvidék része.

Sára és Bodrogzsadány egyesítéséből jött létre 1949-ben.

Sára[szerkesztés]

Sára (Bodrogsára) nevét 1398-ban említették először oklevélben, ekkor Debreő István-nak és fiainak birtoka volt.

1444-ben a Perényi és a Pálóczy család birtoka volt. 1500-ban Perényi Imre nádoré, aki 1502-ben a terebesi pálosoknak adományozta.

1665-ben Bocskai István foglalta el, öt évvel később azonban a pálosok újból visszakapták. 1678-ban az újhelyi pálosoké volt, 1786-ban pedig a tanulmányalapé.

1749-ben a pestis pusztított a településen, melynek 54-en lettek áldozatai. 1808-ban Lónyay Gábor birtoka, s a Lónyayaké volt még a 20. század elején is.

1888-ban a Bodrogon levonuló árvíz okozott itt nagy károkat. 1910-ben 155 magyar lakosa volt, ebből 13 római katolikus, 15 görög katolikus, 127 református volt.

A falu református temploma a 18. században épült.

Zsadány[szerkesztés]

Zsadány (Bodrogzsadány) egykor két község volt: Arbonya (Orbon) és Zsadány (Sadan) néven.

Zsadány Árpád-kori település, melyet még az 1200-asévek elején IV. Béla király adományozott a Marcell család-nak, Arbonyát pedig Juche kapta meg.

1423-ban már mint királyi birtokot említették az oklevelek. 1489-ben Bezzeghi Borsos Benedeknek volt itt birtoka, majd a Tekes' család, később pedig a Csetnekieké lett, majd 1493-ban pedig Zbugyai Istváné lett. 1516-ban Sztrithei Zsigmondé volt, aki a birtok felét a terebesi pálosoknak adományozta, míg másik felében 1581-ben Bárczy Pál, 1590-ben Baranyay Illés voltak itt birtokosok.

1598-as összeíráskor a terebesi pálosok és Zelemény Miklós a birtokosa. 1606-ban Bocskai István a pálosok birtokát elfoglalta, de 1606-ban a pálosok azt ismét visszakapták. 1606-ban a pataki uradalom tartozéka volt, felét Báthory Zsófia és fia Rákóczi Ferenc a pataki jezsuitáknak adta, de ekkor a Hetési Baksa család is birtokos volt itt.

1668-ban a terebesi pálosok része az újhelyi pálosoké lett. 1739-ben pestis pusztította a települést, lakói közül rövid idő alatt 157-en haltak meg. 1746-ban Jeszenák Pál kapta meg egyes részeit. 1774-ben a királyi kamara és az újhelyi pálosok birtoka, 1786 után vallásalapítványi birtok volt.

1808-ban herczeg Bretzenheim Károly Ágost és Lónyay Gábor kapta meg. Az 1800-as évek végén Arbonya-Zsadány nevét Bodrogzsadány-ra változtatták. A pálosoknak itt kisebb zárdájuk is volt, romjai a község keleti részén az 1900-as évek elején még láthatók voltak. Bodrogzsadánynak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 632 lakosa volt, ebből 630 magyar volt, melyből 164 római katolikus, 287 görög katolikus, 164 református volt.

Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartoztak.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - a 18. század elején épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]