Lasztomér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lasztomér (Lastomír)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1288
Polgármester Ľubomír Šipoš
Irányítószám 072 37
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1163 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 108 m
Terület 13,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lasztomér (Szlovákia)
Lasztomér
Lasztomér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 55′ 30″
Lasztomér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lasztomér (szlovákul: Lastomír) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 1163 lakosából 1061 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 5 km-re délre a Laborc jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1288-ban nemesi birtokként "Lezthemer" alakban említik először. 1302-ben "Leztemer", 1389-ben "Lestemir", 1391-ben "Kysleztemer", 1412-ben "Fel Leztemer" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 14. és a 17. század között két faluból, Nagy- és Kislasztomérból állt. A település virágkorát 1420 és 1460 között élte, amikor 1305 – 1680 lakos élt a két faluban. 1715-ben 27 lakatlan és csak 7 lakott háza volt. 1787-ben 108 házában 956 lakos élt. Három kastély állt a településen a Boronhay, a Vladár és a Szemere család tulajdonában. 1828-ban 1137 háza és 1001 lakosa volt. 1832-től cukorgyár működött a községben. Lakói közül sokan részt vettek az 1831-es felvidéki parasztfelkelésben, valamint az 1848-49-es szabadságharcban is amikor 50 lasztoméri csatlakozott a kassai szlovák önkéntes csapatokhoz. Az 1866-ban kitört kolerajárványnak 130 lakos esett áldozatul. 1880 és 1910 között sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint "LASZTOMÉR. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Laborcza vizének partyán, Nagy Mihály Városához 1/2, Szelepkához 1 órányira, térséges határja három nyomásbéli, földgye fekete agyagos, és homokos, terem leg inkább búzát, gabonát, és tengerit, árpát, és zabot középszerűen, erdeje, szőleje nints, piatza Nagy Mihályon. " [2]

Fényes Elek szerint "Lasztomér, tót-orosz f., Zemplén vmegyében, N. Mihály fil. 140 r., 444 g. kath., 78 evang., 40 zsidó lak. Evang. szentegyház. Szép kastély és kert. 630 h. szántóföld. Jó rétek. F. u. többen." [3]

1910-ben 1290, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1944. november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg. A háború után lakóinak száma növekedett.

2001-ben 1166 lakosából 1112 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1996-ban épült modern épület. A Szentlélek tiszteletére szentelték. A régi templom a korabeli források szerint a falu közepén a temető előtt állt, fa harangtornya volt.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült.
  • Görögkatolikus temploma 1891-ben épült.
  • Ortodox temploma 1994-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1935. május 26-án Helena Sigullová-Ropoviková szlovák írónő.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]