Laborcradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom)
Laborcradvány címere
Laborcradvány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1379
Polgármester Michal Svičin
Irányítószám 067 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség562 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület20,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcradvány (Szlovákia)
Laborcradvány
Laborcradvány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 50″, k. h. 21° 55′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 50″, k. h. 21° 55′ 35″
Laborcradvány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcradvány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcradvány (1899-ig Horbok-Radvány, szlovákul: Radvaň nad Laborcom, korábban Nižná Radvaň) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Izbugyaradvány tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 16 km-re délre, a Laborc partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1379-ben említik először. 1470-ben a Szerdahelyi, 1475-ben az Izbugyai család birtoka. 1550-től a Drugeth és más nemes családoké. 1557-ben 8 és fél portája adózott. A 17. századtól a Kazinczy, Szirmay, Dessewffy családoké és másoké. 1715-ben 10 lakatlan és 17 lakott háza volt. 1787-ben 28 házában 189 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVÁNY. Horbok Radvány. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kazinczy Uraság, lakosai ó hitüek leginkább. Radványtól tsak egy folyó víz választya-el, határja 2 nyomásbéli, zabot, tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát terem, erdeje is vagyon.[2]

1828-ban 20 háza és 155 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radvány (Horbók), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 r., 150 g. kath., 14 zsidó lak., 422 hold szántófölddel. F. u. Kazinczy. Ut. post. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczradvány, azelőtt Horbokradvány, laborczmenti ruthén kisközség. Van benne 32 ház, 201 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, de távírója és vasúti állomása Radvány. Három község: Alsó-, Felső-Harbok és Radván egyesüléséből keletkezett. 1440-ben Szerdahelyi Miklóst iktatták Radvány birtokába, 1550-ben pedig, Alsó- és Felső-Horbok részeibe, a négy Drugeth testvért. 1564-ben Hosszúmezey Béla és 1575-ben Maturnay Anna Alsó-Harbokon kap részeket, néhány évvel később pedig a Malikóczyak mind a két Harbokban. Az 1598-iki összeírás már Felsőharbokot nem említi, csak Alsót s ott Wiczmándy Zsigmond s Tamás és Palocsay György szerepelnek, míg Radványban Virginás Boldizsár és Nyárády Albert. Azután, mikor már a Kazinczyak és a Szirmayak az urai, Horbok-Radvány néven szerepel, de a Kovásznay, Dessewffy és Molnár családoknak is volt itt részük. Most Schuster Alajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1964-ben egyesítették Izbugyaradvánnyal.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 602 lakosából 429 szlovák, 139 ruszin és 25 cigány volt.

2011-ben 585 lakosából 372 szlovák és 165 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1791-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]