Mezőlaborc
| Mezőlaborc (Medzilaborce) | |||
 | |||
| A város főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Vladislav Višňovský | ||
| Irányítószám | 068 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5965 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 143 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 342 m | ||
| Terület | 47,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 18″, k. h. 21° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 18″, k. h. 21° 54′ 15″ | |||
| Mezőlaborc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mezőlaborc (szlovákul: Medzilaborce, ukránul: Міджілaбірцї) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 60 km-re északkeletre, a Laborc partján fekszik. Boró és Vidrány tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
I. Lajos király 1347. január 7-én kelt oklevelében említik először, melyben a Drugeth család 92 birtoka között Mezőlaborcot is megemlíti. Településként 1543-ban „Kys Laborcz” néven a Drugethek homonnai uradalmának részeként említik először. Nem voltak kiváltságai, így nem tartozott a jelentősebb települések közé. 1557-ben 10 jobbágytelek volt itt. 1612-ben fűrésztelep és két malom működött a településen. 1631-ben alapították első élelmiszer kereskedését és vendéglőjét. 1684-től a Csákyak tulajdonában találjuk. 1715-ben két malma, 18 lakott és 39 lakatlan háza volt. A lakosság száma a 18. században gyorsan emelkedett, 1787-ben már 106 ház állt a településen 719 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mező Laborcz. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkónak, és Kraszni Brodnak szomszédságában, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.”[2]
A 19. század első felétől az Andrássyak birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mező-Laborcz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 12 római, 700 g. kath. 12 zsidó lak., 329 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]
1851-ben 724 lakosa volt. 1860-ban Zemplén vármegye egyik közigazgatási központja lett. 1873-ban Mezőlaborc is bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1881-ben galíciai látogatása során átutazott rajta I. Ferenc József császár. 1885-ben az Andrássyak a Schöenfeld családnak adták zálogba. 1900-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a templom kivételével az egész település leégett. 1910-ben járási székhely lett.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mezőlaborcz, ruthén kisközség a Laborcz völgyében, a gácsi határszélen. Körjegyzőségi székhely. Van 187 háza és 1333 gör. kath. vallású lakosa, de ez az utolsó népszámlálás eredménye, míg a mai tényleges állapot e lélekszámnak majdnem kétszeresét, vagyis 2324-et tünteti fel. A homonnai uradalom tartozéka volt és csak az újabb korban változtak a birtokosai, a mikor a gróf Csákyak lettek az urai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Itt van a magyar királyi államvasutak egyik fontos határszéli állomása. A lakosok takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A falubeli két templom közül a gör. kath. 1700 körül épült és 1878-ban alaposan javították. A róm. kath. templomot 1903-ban építették. Van itt, a vasúti állomáson kívül, posta és távíró is.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásának székhelye volt.
Az első világháború idején az orosz csapatok 1915. február és május között állomásoztak a városban, ahol jelentős károkat okoztak. Az első csehszlovák köztársaság korszakát magas munkanélküliség jellemezte, ami kivándorlást okozott. A második világháború újabb rombolást hozott a városra. 1960-ig járási székhely volt, ekkor a homonnai járás részévé vált, majd 1996 óta ismét önálló járás székhelye.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1561-en lakták, ebből 677 ruszin, 501 német és 255 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 6741 lakosából 3803 szlovák, 2303 ruszin és 413 ukrán volt.
2011-ben 6809 lakosából 2560 szlovák, 2419 ruszin, 646 cigány és 210 ukrán volt.
2021-ben 5965 lakosából 13 (+1) magyar, 3504 (+292) szlovák, 118 (+308) cigány, 1669 (+1164) ruszin, 213 (+6) egyéb és 448 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1872-ben Ungerleider Mór magyar üzletember, filmgyáros, moziigazgató, producer, a magyar filmipar megalapítója.
- Itt született 1903-ban Orosz László pedagógus, iskolaigazgató, néprajzi valamint helytörténeti kutató és író.
- Itt született 1911. június 17-én Andreánszky István szociáldemokrata politikus.
- Itt született 1943-ban Ladislav Veliačik szlovák őskoros régész.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 18. században épült klasszicista stílusban.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1903-ban épült.
- A Szentlélek tiszteletére szentelt ortodox temploma 1949-ben épült.
- Andy Warhol Múzeum 1991-ben nyílt meg.
Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]
Mezőlaborc városában a legnagyobb hagyományai az üveg- és gépiparnak vannak.
Az üvegiparban 1970 óta a jabloneci cseh üveggyár leányvállalata működött, melynek alkalmazottainak száma elérte a 600 főt. A privatizációt követően az üzem megszűnt. A Glass LPS folytatja a 45 éves hagyományokkal rendelkező üveggyártást Mezőlaborcon és továbbra is gyártja a kristálycsillárokat és csiszolja a tartozékokat.
A gépipari termelést a városban a Transporta nevű gyár honosította meg, majd a Vihorlat vállalat folytatta, amelynek már 1200 alkalmazottja volt. A privatizáció és a gépipari válság hatására az üzem csődbe ment. A gépipari termelést a városban a Kovostroj és Labstroj üzemek folytatják.
Jelentősebb munkáltatók[szerkesztés]
- Glass LPS s.r.o.
- Kovostroj a.s.
- Labstroj s.r.o.
Foglalkoztatás[szerkesztés]
A Stropkovi Munkaügyi Hivatal 2009-ben arról számolt be, hogy a Mezőlaborci járásban a regisztrált munkanélküliségi ráta elérte a 20,10%-ot. 2012-ben a munkanélküliségi ráta már közel 23%.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
- A gimnázium honlapja Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfo
- Mezőlaborc Szlovákia térképén
- Warholcity.com
- Az Andy Warhol múzeum oldala Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
