Mezőlaborc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőlaborc (Medzilaborce)
A város főutcája
A város főutcája
Mezőlaborc címere
Mezőlaborc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1543
Polgármester Vladislav Višňovský
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség6612 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság342 m
Terület47,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőlaborc (Szlovákia)
Mezőlaborc
Mezőlaborc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″
Mezőlaborc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mezőlaborc (szlovákul: Medzilaborce, ukránul: Medzsilabirci) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 60 km-re északkeletre, a Laborc partján fekszik. Boró és Vidrány tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

I. Lajos király 1347. január 7-én kelt oklevelében említik először, melyben a Drugeth család 92 birtoka között Mezőlaborcot is megemlíti. Településként 1543-ban „Kys Laborcz” néven a Drugethek homonnai uradalmának részeként említik először. Nem voltak kiváltságai, így nem tartozott a jelentősebb települések közé. 1557-ben 10 jobbágytelek volt itt. 1612-ben fűrésztelep és két malom működött a településen. 1631-ben alapították első élelmiszer kereskedését és vendéglőjét. 1684-től a Csákyak tulajdonában találjuk. 1715-ben két malma, 18 lakott és 39 lakatlan háza volt. A lakosság száma a 18. században gyorsan emelkedett, 1787-ben már 106 ház állt a településen 719 lakossal.

Az ortodox templom

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mező Laborcz. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáki Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkónak, és Kraszni Brodnak szomszédságában, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón.[1]

A 19. század első felétől az Andrássyak birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mező-Laborcz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 12 római, 700 g. kath. 12 zsidó lak., 329 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.[2]

1851-ben 724 lakosa volt. 1860-ban Zemplén vármegye egyik közigazgatási központja lett. 1873-ban Mezőlaborc is bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1881-ben galíciai látogatása során átutazott rajta I. Ferenc József császár. 1885-ben az Andrássyak a Schöenfeld családnak adták zálogba. 1900-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a templom kivételével az egész település leégett. 1910-ben járási székhely lett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mezőlaborcz, ruthén kisközség a Laborcz völgyében, a gácsi határszélen. Körjegyzőségi székhely. Van 187 háza és 1333 gör. kath. vallású lakosa, de ez az utolsó népszámlálás eredménye, míg a mai tényleges állapot e lélekszámnak majdnem kétszeresét, vagyis 2324-et tűnteti fel. A homonnai uradalom tartozéka volt és csak az újabb korban változtak a birtokosai, a mikor a gróf Csákyak lettek az urai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Itt van a magyar királyi államvasutak egyik fontos határszéli állomása. A lakosok takarékpénztárt és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A falubeli két templom közül a gör. kath. 1700 körül épült és 1878-ban alaposan javították. A róm. kath. templomot 1903-ban építették. Van itt, a vasúti állomáson kívül, posta és távíró is.[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásának székhelye volt.

Az első világháború idején az orosz csapatok 1915. február és május között állomásoztak a városban, ahol jelentős károkat okoztak. Az első csehszlovák köztársaság korszakát magas munkanélküliség jellemezte, ami kivándorlást okozott. A második világháború újabb rombolást hozott a városra. 1960-ig járási székhely volt, ekkor a homonnai járás részévé vált, majd 1996 óta ismét önálló járás székhelye.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1561-en lakták, ebből 677 ruszin, 501 német és 255 magyar.

2001-ben 6741 lakosából 3803 szlovák, 2303 ruszin és 413 ukrán volt.

2011-ben 6809 lakosából 2560 szlovák, 2419 ruszin, 646 roma és 210 ukrán.

Itt született[szerkesztés]

  • 1903-ban Orosz László pedagógus, iskolaigazgató, néprajzi valamint helytörténeti kutató és író
  • 1911. június 17-én Andreánszky István szociáldemokrata politikus

Nevezetességei[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Mezőlaborc városában a legnagyobb hagyományai az üveg- és gépiparnak vannak.

Az üvegiparban 1970 óta a jabloneci cseh üveggyár leányvállalata működött, melynek alkalmazottainak száma elérte a 600 főt. A privatizációt követően az üzem megszűnt. A Glass LPS folytatja a 45 éves hagyományokkal rendelkező üveggyártást Mezőlaborcon és továbbra is gyártja a kristálycsillárokat és csiszolja a tartozékokat.

A gépipari termelést a városban a Transporta nevű gyár honosította meg, majd a Vihorlat vállalat folytatta, amelynek már 1200 alkalmazottja volt. A privatizáció és a gépipari válság hatására az üzem csődbe ment. A gépipari termelést a városban a Kovostroj és Labstroj üzemek folytatják.

Jelentősebb munkáltatók[szerkesztés]

Glass LPS - kristály csillárok gyártója.
  • Glass LPS s.r.o.
  • Kovostroj a.s.
  • Labstroj s.r.o.

Foglalkoztatás[szerkesztés]

A Stropkovi Munkaügyi Hivatal 2009-ben arról számolt be, hogy a Mezőlaborci járásban a regisztrált munkanélküliségi ráta elérte a 20,10%-ot. 2012-ben a munkanélküliségi ráta már közel 23%.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Medzilaborce
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőlaborc témájú médiaállományokat.
Mezőlaborc panoráma
Mezőlaborc panoráma