Repejő
| Repejő (Repejov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1454 |
| Polgármester | Pavel Cipka |
| Irányítószám | 067 04 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | ML |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 119 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 284 m |
| Terület | 18,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 02″, k. h. 21° 49′ 15″49.200700°N 21.820800°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 02″, k. h. 21° 49′ 15″49.200700°N 21.820800°E | |
| Repejő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Repejő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Repejő (szlovákul: Repejov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Jobbos tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 10 km-re (közúton 23 km-re) délnyugatra, az Olyka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „REPEJŐ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Szukóhoz 2, és é. Varihoczhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, egyéb tulajdonságai hasonlók Zavada helységéhez.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Repejő, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil., 320 görög kath., 4 zsidó lak. Gör. szentegyháza, 370 hold szántófölde. F. u. Szirmay. Ut. p. Orlich.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Repejő, ruthén kisközség 24 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója Radvány, vasúti állomása Izbugyaradvány. A homonnai uradalomhoz tartozott és annak sorsában is osztozott, míglen a Szirmay s az Orosz családoké, majd a mult század közepe táján Ringelsheim báróé lett. Most Wollmann Kázmérnénak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült és 1893-ban megújították. A »Pejt pruti«, vagyis öt vessző nevű dűlőjéhez az a monda fűződik, hogy valamelyik régi földesura ott vesszőztette meg a jobbágyait.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1964-ben csatolták hozzá Jobbost.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 177-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 173 lakosából 87 ruszin és 80 szlovák volt.
2011-ben 143 lakosából 73 ruszin és 54 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
