Repejő
| Repejő (Repejov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1454 | ||
| Polgármester | Pavel Cipka | ||
| Irányítószám | 067 04 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 95 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 284 m | ||
| Terület | 18,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Repejő weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Repejő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Repejő (szlovákul: Repejov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Jobbos tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 10 km-re (közúton 23 km-re) délnyugatra, az Olyka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „REPEJŐ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Szukóhoz 2, és é. Varihoczhoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, egyéb tulajdonságai hasonlók Zavada helységéhez.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Repejő, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil., 320 görög kath., 4 zsidó lak. Gör. szentegyháza, 370 hold szántófölde. F. u. Szirmay. Ut. p. Orlich.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Repejő, ruthén kisközség 24 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója Radvány, vasúti állomása Izbugyaradvány. A homonnai uradalomhoz tartozott és annak sorsában is osztozott, míglen a Szirmay s az Orosz családoké, majd a mult század közepe táján Ringelsheim báróé lett. Most Wollmann Kázmérnénak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült és 1893-ban megújították. A »Pejt pruti«, vagyis öt vessző nevű dűlőjéhez az a monda fűződik, hogy valamelyik régi földesura ott vesszőztette meg a jobbágyait.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1964-ben csatolták hozzá Jobbost.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 207 | 149 | 127 | 95 |
| Különbség | -28,01 % | -14,76 % | -25,19 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 101 | 95 |
| Eltérés | -5,94 % |
1910-ben 177-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 173 lakosából 87 ruszin és 80 szlovák volt.
2011-ben 143 lakosából 73 ruszin és 54 szlovák.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Hivatalos oldal
- Repejő a térképen
- E-obce Archiválva 2019. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)

