Őrmező (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrmező (Strážske)
A Laborc Őrmezőnél
A Laborc Őrmezőnél
Őrmező címere
Őrmező címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1337
Polgármester Vladimír Dunajčák
Irányítószám 072 22
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 4416 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 178 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 24,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrmező (Szlovákia)
Őrmező
Őrmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 50′ 30″
Őrmező weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrmező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Őrmező (szlovákul: Strážske) kisváros Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, Gödrös tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Területe már a kőkorban és a bronzkorban lakott volt. A mai település valószínűleg már a 11. században létezett, első lakói ide telepített határőrök lehettek, erre utal neve is.

Első ízben az egri káptalan birtokainak 1337-es összeírása említi "Ewrmezew" néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd 1451-ben a Drugetheké. 1551-ben 11 portája volt. A 16. században a Rákóczi-családé, 1698-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A 17. században a homonnai uradalomhoz tartozott. 1715-ben 53 háztartása volt. 1787-ben 103 házában 861 lakos élt. A 18. században az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka. 1828-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1871-ben megépült a NagymihályHomonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.

Vályi András szerint "ŐRMEZŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, 733az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán. " [2]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1091, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt.

2011-ben 4416 lakosából 3986 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]