Dobróka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobróka (Dúbravka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1339
Polgármester Miroslav Eľko
Irányítószám 072 15
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 674 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület10,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobróka (Szlovákia)
Dobróka
Dobróka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 18″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 18″, k. h. 21° 53′ 31″
Dobróka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobróka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobróka (1899-ig Dubróka, szlovákul: Dúbravka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 15 km-re délre, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1409-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRÓKA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Smidek, és Vitzmándi Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zempléni járásban, határja három nyomásbéli, réttye meglehetős, legelője elegendő, saját erdeje van, mellyböl fája tűzre, és épűletre, alkalmatos malmai, vagyonnyait eladhattya Sz. Mihályon, és Ungváron, itatója helyben, só hordással, és a’ hegy allyai Mező Városokban kapával is kereshet, első Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubróka, Zemplén v. orosz-tót falu, Butka fil. 217 r. kath., 421 g. kath., 22 ref., 17 zsidó lak., 743 h. szántófölddel. F. u. gr. Schmidegg. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dobróka, azelőtt Dubróka, tót kisközség. 122 házból és 622, nagyobbára gör. kath. vallású lakos lakja. Postája Butka, távírója Deregnyő és vasúti állomása Bánócz. Hajdan a butkai vár tartozéka volt. 1411-ben a Buttkay, Ráskai és a Márki családok kapnak rá kir. adománylevelet, 1421-ben pedig Kamonyai Györgyöt és Balázst iktatják egyes részekbe, a mikor Dobrosca néven említtetik. 1460-ban urai közé tartoznak Kenderessy János s 1474-ben Pesthi Bálint is. Az 1598-iki összeírás Buttkay Péteren és László özvegyén kivül Wiczmándy Kristófot, Wiczmándy Miklós özvegyét és Kiss Ambrus özvegyét is említi. 1601-ben Pogány István és Munkácsy János kapnak itt részbirtokokat, 1614-ben pedig Zattai Kata. 1774-ben Szirmay József van említve birtokosaként, később pedig a Szirmayakkal együtt a gróf Schmiddegh, a Wiczmándy és a Péterffy családok. Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek van itt nagyobb birtoka. 1831-ben az itt dúló kolerajárvány következtében a falu lakosai fellázadtak. A falu gör. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Komanya-puszta is.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 722-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 670 lakosából 653 szlovák volt.

2011-ben 683 lakosából 669 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1927-ben készült.
  • Római katolikus temploma 1993-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)