Alsóladács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Alsóladács, (1899-ig Alsó-Vladicsa, szlovákul: Nižná Vladiča) Vladicsa község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 16 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "VLADICSA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Sz. Polyena 1, d. Sztaskótzhoz 1/2, é. Felső Vladitsához is 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem, földgye hegyes, kősziklás, agyagos, erdeje, szőleje nints, piatza Sztropkón van."[1]

Fényes Elek szerint "Vladicsa, Zemplén v. orosz f. Zemplén megye szélén: 154 g. kath. lak. 185 h. szántófölddel. F. u. Jékelfalusy. " [2]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsóladács, azelőtt Alsó-Vladicsa. Tót kisközség. Mindössze 20 háza és 114 gör.-kath. vallású lakosa van. A XVI. században Wladjszka alakban a kir. kamara birtokaként említik, a XVI. század első felében Perényi Gábor volt az ura, de 1569-ben Pethő János kapott rá kir. adományt. Még a XVII. század végén is a Pethő grófok sztropkói uradalmához tartozik, de a XVIII. század vége felé már a Jekelfalussyak kezén találjuk. Majd a gróf Barkóczy és a báró Dessewffy családé. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis dúlt lakosai között. 1881-ig Sáros vármegyéhez tartozott. A faluban nincs templom. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz."[3]

1910-ben 132, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A szlovákok Alsó- és Felsőladácsot Vladiča (Ladács) néven egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]