Málca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Málca (Malčice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester František Lopašovský
Irányítószám 072 06
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1505 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület22,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Málca (Szlovákia)
Málca
Málca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 21° 51′ 00″
Málca weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Málca (szlovákul: Malčice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 23 km-re délre, az Ondava mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolitikumban lakott hely volt.

Málca (Málcza) Árpád-kori település, nevét az oklevelek már 1220-ban említették. Ekkor a Buttkay család kapott rá királyi adományt.

A 13. században a településnek vára is épült, melyet IV. Béla király rendeletére a tatárjárás után a Buttkayak építtettek, és a hagyomány szerint a templom helyén állt, mára azonban már nyoma sincs. Később Pektári Joachim tárnokmester birtoka, melytől 1274-ben IV. László király megfosztotta, de később visszakapta. Később utódaié, a Málczayaké. A 15. század második felében Mátyás király serege elfoglalta és lerombolta.

1600-ban a településen 22 ház, továbbá nemesi kúria, templom, plébánia és iskola állt. 1693-ban Básty László, valamint az Orosz, Stépán, Szinnyey, Szent-Léleky, Balog, Both és Szent Ivány családok birtoka volt. A 18. században az Orosz család tulajdonában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁLCZÁR. Tót, és magyar falu Zemplén Vármegy. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Markhoz 1/4, Petrikhez pedig 2/4 órányira, térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot terem, fő képen, árpát, és tengerit középszerűen, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben van.[2]

A 19. században a Stepanó és Szentiványi családoké. Lakói főként állattartással, kosárfonással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Málcza, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz nyugotra 1 1/2 órányira: 596 római, 141 g. kath., 48 evang., 170 ref., 63 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. 748 hold termékeny szántóföld. F. u. Orosz, Richter, Vékey, Lacsny; s. m. Ut. posta Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Málcza, kisközség az Ondava völgyében. Körjegyzőségi székhely. 165 házat és 1096, nagyobb részben tótajkú s róm. kath. vallású lakost számlál. Saját postája van; távírója és vasúti állomása Bánócz. 1220-ban már szerepel s ekkor a Buttkayak kapják királyi adományban. 1411-ben a Buttkay, Ráskay s Márki családok kapnak rá donácziót. A XV. században a Buttkay nemzetség vára is szerepel itt, mely a hagyomány szerint a mostani templomok helyén állott, de ma már a nyomai sem látszanak. 1461-ben Márki Margitot iktatják némely részeibe, 1498-ban pedig Sztrithey Lászlót és Horkai Györgyöt. 1507-ben Ibrányi László, 1546-ban Fejérthóy János, 1553-ban Málczay László, 1555-ben Iváncsy István, 1556-ban Wiczmándy Ferencz, Buttkay Péter és Lippó Orsolya, 1581-ben Málczay György, 1588-ban Melith István és Duleszkai Horváth Menyhért, 1592-ben Palaticz Anna és Bánóczy Simon, 1595-ben Basó Mihály és Keczer Zsuzsanna kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírásban Basó Mihály özvegye, Czobor Mihály és Bánóczy Simon szerepelnek birtokosaiként. 1602-ben Melith István, 1635-ben Rákóczy András és Zékely Anna, 1693-ban Básthy László szereznek itt telkeket; birtokosai továbbá: az Orosz, Stépán, Szinnyey, Szent-Léleky, Szívy, Richter, Latsny, Vékey, Liszkay, Galambos, Rimanóczy, Egyed, Balogh, Both és a Szent-Ivány családok. Most Wiczmándy Mórnénak, Stépán Gábornénak és Szent-Ivány Lászlónak van itt nagyobb birtokuk s az utóbbinak szép, nagy kastélya, melyet Szent-Ivány Vincze 1862-ben építtetett s örökösödés útján került a mostani tulajdonos birtokába, kinek itt őrzött családi levéltárában számos árpádkori oklevél található. Van itt azonkívül még három úrilak, melyek közül az egyik a Stépán, a másik a Szmicsák s a harmadik a Wiczmándy családé. A Stépán családnak körülbelül 1600 kötetből álló könyvtára van itt, özv. Wiczmándy Ödönné szül. Sárossy Gizella pedig számos levelet őriz Sárossy Gyulától, továbbá Lónyay Gábortól, Pulszky Ferencztől, Császár Ferencztől, Kuthytól stb. A községben sajtgyár és gőzmalom van. Két temploma közül a református ősrégi, de a gyakori átalakítások sokat rontottak rajta, míg a katholikus templom 1848-ban épült. A református egyháznak egy XV. századbeli értékes szentedénye van. Ide tartoznak Trinkely-major és Szegény-tanya, de közelében feküdt hajdan Kothan elpusztult község, mely, a míg fennállott, Málcza sorsában osztozott.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1262-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1309 lakosából 1218 szlovák és 77 cigány volt.

2011-ben 1477 lakosából 1155 szlovák és 57 cigány.

Nevezetes emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1890. december 22-én Komáromi János író, újságíró.
  • Itt született 1920. július 11-én Király Tibor Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Két klasszicista stílusú temploma és kápolnája. Római katolikus temploma a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére van szentelve.
  • Három nemesi kúria látható a faluban.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.)

További információk[szerkesztés]