Zalacska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalacska (Zalužice)
A Szent Péter és Pál templom
A Szent Péter és Pál templom
Zalacska címere
Zalacska címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Gabriel Viňanský
Irányítószám 072 34
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1143 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 124 m
Terület 19,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalacska (Szlovákia)
Zalacska
Zalacska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 40″, k. h. 21° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 40″, k. h. 21° 59′ 30″
Zalacska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalacska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zalacska (szlovákul: Zalužice, korábban Malé és Veľké Zalužice) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Kis- és Nagyzalacska egyesítése. 2011-ben 1143 lakosából 1052 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re keletre a Széles-tó déli partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1249-ben említik először, de a határában talált pattintott kőszerszámok és kerámiák tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. 1249-ben Szobeszláv fia Péter birtoka volt. A nagymihályi uradalomhoz tartozott. A 15. században többször már két faluként (Kis- és Nagyzalacska) szerepel okiratokban. Kiszalacskát 1418-ban említik külön először. 1427-ben 30 háztartás Nagyzalacskán, 20 pedig Kiszalacskán volt. 1549-ben Nagyzalacskán 16 gazdaház és 7 zsellérház volt. 1599-ben Kiszalacskán 18 a háztartások száma. A 18. századra a két település meglehetősen tarka vallási képet mutatott, hiszen éltek itt római katolikusok, görög katolikusok, evangélikusok és zsidók is. A leégett korábbi római katolikus templom helyett építették fel 1788-ban a mai templomot. A görög katolikus hívek Kisgézsényhez tartoztak, ők 1924-ben Kiszalacskán építettek templomot maguknak.

Vályi András szerint " ZALACSKA. Kis, és Nagy Zalacska. Két tót falu Ungvár Várm. földes Uraik Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, Kis Zalacska Nagy Zalacskának filiája; határbéli földgyeik jó termékenységűek." [2]

Fényes Elek szerint " Zalacska (Kis- és Nagy-), Ungh v. orosz-tót falu, Verbócz közelében: 222 romai, 306 g. kath., 13 ref., 10 zsidó lak. Rom. kath. paroch. templommal. F. u. gr. Sztáray Albert örök." [3]

1910-ben Kiszalacskának 893, Nagyzalacskának 784, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. A két községrészt 1973-ban egyesítették. Ma a régi Kiszalacska és Nagyzalacska egyesítve alkotja Zalacska községet.


2001-ben 1135 lakosából 1113 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagyzalacska Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1788-ban épült.
  • Kiszalacska Szentháromság tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1924-ben épült

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalacska témájú médiaállományokat.