Laborcfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcfalva (Voľa)
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Laborcfalva címere
Laborcfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1357
Polgármester Štefan Gajdoš
Irányítószám 072 21
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség259 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület5,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcfalva (Szlovákia)
Laborcfalva
Laborcfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcfalva (1899-ig Laborcz-Volya, szlovákul: Voľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 12 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1357-ben említik először. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLYA. Laborcz Volya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Sztáray, Okolicsányi, és Natafalusi Uraságok, lakosai orosz vallásúak, fekszik Sztarához n. k. 1/2, d. Natafalvához fél, é. Őrmezőhöz is fél órányira; határja 2 nyomásbéli, gabonát, zabot, árpát, és búzát középszerűen terem, erdeje tőlgyes, mezeje térséges, és lapályos, fövenyes is, réttye elég, Laborcz vizének áradásai rongállyák, piatza Homonnán van 1 órányira.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volya (Laborcz), Zemplén vm. orosz f. Őrmező fil. 42 romai, 410 g. kath., 17 zsidó lak. Görög anya sz. egyház. 380 h. szántóföld. F. u. gróf Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczfalva, előbb Laborcz-Volya, laborczmenti tót kisközség 80 házzal és 448, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója Nátafalva, távírója Őrmező. Legrégibb birtokosául 1421-ben a Nagymihályi családot ismerjük. 1436-ban a Nátafalusi Csontos családot, 1469-ben a Nagymihályi Eödönffyakat s a Farkas családot iktatják birtokába. 1473-ban Mátyás király a Nátafalussyaknak új adományt ad a birtokra. Az 1598-iki összeírásban Paczoth Ferencz és Szent-Ivány Zsigmond vannak birtokosaiként említve. A XVII. század közepe táján a Barkóczyak bírják. 1774-ben földesurai gróf Sztáray János és Okolicsányi János. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Görög katholikus templomának építési ideje ismeretlen. Van itt egy régi úrilak, mely a Luzsénszkyaké volt. Ide tartozik Sztankócz-puszta, mely már a XV. század elején szerepel és Laborczfalva sorsában osztozott. Itt van Ferenczy Elek kényelmes úrilaka, melynek alapját már a XVI. században lerakták. Később a báró Luzsénszkyaké lett, kiktől, a birtokkal együtt, az e családdal rokon Ferenczy család megvásárolta. A kastélyban említésre méltó könyvtár van, mely kb. 2000 kötetből áll.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt.

2011-ben 254 lakosából 242 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]