Dénesújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dénesújfalu (Sliepkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Polgármester Kamil Minda
Irányítószám 07237
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 747 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület6,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dénesújfalu (Szlovákia)
Dénesújfalu
Dénesújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 23″, k. h. 21° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 23″, k. h. 21° 56′ 44″
Dénesújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dénesújfalu (1899-ig Szelepka, szlovákul: Sliepkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 11 km-re délre, a Laborc jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar nevét egykori birtokosa, gróf Andrássy Dénes után kapta, aki új helyre telepítette az elpusztult falu lakosságát.

Története[szerkesztés]

1314-ben a butkai uradalom részeként említi először írásos dokumentum. A falut királyi szolgálatban állt határőrök lakták. A 14. századbanZelepke” néven említik. 1600-ban hét háztartás volt a faluban. Később a lakosság száma lecsökkent és a 18. század elején a falu lakatlan volt. 1749-ben már 78 lakos élt a faluban. Az 1784 és 1787 között megtartott népszavazás szerint 38 házban 51 család és 257 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELEPKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Smidek, és több Uraságok, lakosai római, és görögkatolikusok, fekszik Latorcza vizéhez közel, Butkához egy, Dubrókához pedig fél órányira; térséges, és fekete agyagos határja 3 nyomásbéli, leginkább gabonát, búzát, és zabot; középszerűen pedig árpát, és tengerit terem; erdeje van, szőleje nints, legelővel bővelkedik; piatza N. Mihályon 1 3/4 órányira.[2]

1800-ban 372, 1828-ban már 436 lakosa volt. 1831-ben kolerajárvány pusztított a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szelepka, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Butka fiókja: 205 r. 198 g. kath. 15 zsidó lak., 24 h. Szántófölddel. F. u. gr. Schmidegg, Viczmándy. Ut. p. N.-Mihály.[3]

A falu 1895-óta áll a mai helyén. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dénesújfalu, azelőtt Szelepka. Hajdan a butkai vár tartozéka volt, melyre már 1220-ban a Buttkayak kir. adománylevelet nyertek. 1411-ben a Buttkaiakon kivül a Ráskai és a Márk család birtoka. 1421-ben Kamonyay Györgyöt és Balázst iktatják egyes részeibe, 1474-ben és 79-ben pedig Pesthi Bálintot. Azután is a Buttkayak és a velük rokon családok birtoka. 1551-ben Soós Albert kap itt részeket, az 1598-iki összeírásban pedig Buttkay Péter és Wiczmándy Kristóf szerepelnek birtokosaiként. 1774-ben Szirmay József, Wiczmándy Mátyás és László az urai, a Wiczmándyak mellett még gróf Szirmay, gróf Schmiddegh és Péterffy Károly. Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek van itt nagyobb birtoka. Szelepkát a Laborcz gyakori áradásai állandóan nyugtalanították, úgy hogy lakosai 1898-ban áttelepülni voltak kénytelenek. Ebben nagy mértékben segítette őket gróf Andrássy Dénes, miért is jótevőjük iránt érzett hálából a falut előbb Dénsfalvának, majd Dénesújfalunak nevezték el. Az 1831-iki kolera számos lakosát pusztította el s itt is kitört a pórlázadás. Ide tartozik Szelepka-puszta, mely a régi község helyén áll. Templom nincs a faluban. Házainak száma 110, tótajkú, s nagyobbára róm. kath. vallású lakosaié 498. Postája Butkán van, távírója és vasúti állomása pedig Bánóczon.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 600, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 704 lakosából 601 szlovák és 74 cigány volt.

2011-ben 753 lakosából 705 szlovák és 11 cigány.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)