Tarna (település)
| Tarna (Trnava pri Laborci) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1249 | ||
| Polgármester | Vladimír Adam | ||
| Irányítószám | 072 31 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 640 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 163 m | ||
| Terület | 15,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′ 06″, k. h. 21° 55′ 56″48.818300°N 21.932200°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 06″, k. h. 21° 55′ 56″48.818300°N 21.932200°E | |||
| Tarna weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tarna (szlovákul: Trnava pri Laborci) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 8 km-re északra, A Széles-tó, a Vihorlát-hegység és a Laborc-folyó között található.
Története
[szerkesztés]1249-ben abban az oklevélben említik először, melyben Szobeszláv fia Péter és felesége Agáta három falut, Tarnát, Vinnát és Zalacskát lányainak, Katalinnak és Petronellának adományozza. Az oklevél a települést „Turnua” alakban említi. 1258-ban Petronella a nagymihályi uradalomban fekvő birtokait, így Tarnát is testvérének, Katalinnak adja. Ebben az oklevélben „Tornoa” néven szerepel.
A 14. század első felében a birtokosok beleegyezésével a német jog alapján soltész útján új falut építettek, mely szintén önálló község lett és 1408-ban már „Kys Tarna”, illetve 1418-ban „Alsotarna” néven említik. 1374-ben Tarnán fatemplom is állt, melyet valószínűleg az új betelepülők építettek a 14. század közepén. 1427-ben a bírón és a soltészon kívül az öt birtokos családnak 43 portája adózott. A 15. és 16. század fordulóján sok lakos elvándorolt. A két falu a 16. században Kis- és Nagytarna néven bukkan fel. 1567-ben 12 és fél, 1588-ban 7 portája adózott. 1599-ben Nagytarna 44, Kistarna 15 házzal rendelkezett, a falvakat kizárólag jobbágyok lakták. 1715-ben 7 jobbágy és egy zsellér, 1720-ban csak 6 jobbágy háztartása volt. Lakói részben római, részben görögkatolikusok voltak.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TARNA. Elegyes falu Ungvár Várm. földes ura Szirmay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Vinnának szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.”[2]
1828-ban 49 házában 466 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarna, orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagymihályhoz északra 1 1/2 órányira: 87 romai, 334 görög kath., 20 evang., 33 zsidó lak., görög kath. paroch. templommal, szőlőheggygyel, erdővel. F. u. gr. Sztáray Vincze özvegye és örökösei.”[3]
A 19. század végén sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A falu utolsó birtokosai az Ehrenheim és Sztáray családok voltak. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 551 | 532 | 591 | 640 |
| Különbség | -3,44 % | +11,09 % | +8,29 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 636 | 640 |
| Eltérés | +0,62 % |
1910-ben 676, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 516 lakosából 493 szlovák volt.
2011-ben 568 lakosából 549 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1713-ban épült barokk stílusban, 1870-ben megújították.
- Az Ehrenheim család kastélya 18. századi barokk-klasszicista stílusú, 1953 után átépítették.
- Felette keletre magasodik a vinnai vár romja.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1889-ben Ortutay Jenő görögkatolikus kanonok, szentszéki tanácsos, magyar országgyűlési képviselő.
- Itt született 1893. május 25-én Viliam Gano szlovák gyógypedagógus.
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Tarna Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
