Tarna (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tarna (Trnava pri Laborci)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Michal Hrib
Irányítószám 072 31
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 568 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Terület 15,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarna (Szlovákia)
Tarna
Tarna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″
Tarna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarna (szlovákul: Trnava pri Laborci) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 8 km-re északra. 2011-ben 568 lakosából 549 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

1249-ben abban az oklevélben említik először, melyben Szobeszláv fia Péter és felesége Agáta három falut, Tarnát, Vinnát és Zalacskát lányainak Katalinnak és Petronellának adományoz. Az oklevél a települést Turnua alakban említi. 1258-ban Petronella a nagymihályi uradalomban fekvő birtokait, így Tarnát is testvérének, Katalinnak adja. Ebben az oklevélben Tornoa néven szerepel. A 14. század első felében a birtokosok beleegyezésével a német jog alapján soltész útján új falut építettek, mely szintén önálló község lett és 1408-ban már Kys Tarna illetve 1418-ban Alsotarna néven említik. A két falu a 16. században Kis- és Nagytarna néven bukkan fel. 1374-ben Tarnán fatemplom is állt, melyet valószínűleg az új betelepülők építettek a 14. század közepén. 1427-ben a bírón és a soltészon kívül az öt birtokos családnak 43 portája adózott. A 15. és 16. század fordulóján sok lakos elvándorolt. 1567-ben 12 és fél, 1588-ban 7 portája adózott. 1599-ben Nagytarna 44, Kistarna 15 házzal rendelkezett, a falvakat kizárólag jobbágyok lakták. 1715-ben 7 jobbágy és egy zsellér, 1720-ban csak 6 jobbágy háztartása volt. Lakói részben római, részben görögkatolikusok voltak. 1828-ban 49 házában 466 lakos élt. A 19. század végén sok lakóija vándorolt ki a tengerentúlra. A falu utolsó birtokosai az Ehrenheim és Sztáray családok voltak.

Vályi András szerint " TARNA. Elegyes falu Ungvár Várm. földes ura Szirmay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Vinnának szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek." [2]

Fényes Elek szerint " Tarna, orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagymihályhoz északra 1 1/2 órányira: 87 romai, 334 görög kath., 20 evang., 33 zsidó lak., görög kath. paroch. templommal, szőlőheggygyel, erdővel. F. u. gr. Sztáray Vincze özvegye és örökösei." [3]

1910-ben 676, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

2001-ben 516 lakosából 493 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1713-ban épült barokk stílusban, 1870-ben megújították.
  • Az Ehrenheim család kastélya 18. századi barokk-klasszicista stílusú, 1953 után átépítették.
  • Felette keletre magasodik a vinnai vár romja.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]