Deregnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deregnyő (Drahňov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Polgármester Tibor Jasovský
Irányítószám 076 74
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1476 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület17,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deregnyő (Szlovákia)
Deregnyő
Deregnyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 27″, k. h. 21° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 27″, k. h. 21° 58′ 02″
Deregnyő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Deregnyő (szlovákul Drahňov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 11 km-re északnyugatra, Nagymihálytól 20 km-re délre, a Laborc folyó jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve az ismert forrásokban először 1315-ben, Zemplén megye községeinek névsorában bukkan fel először.[1][halott link]

Határában, az Ung és a Laborc összefolyásánál állott egykor Ungvár ősi vára, amelyet még az avarok építettek. 903-ban foglalták el a magyar seregek. Az Ákos nemzetség ősi birtoka, várispánsági székhely lett, de a tatárjáráskor elpusztult. A Laborc partján 1681-ben még állott a Daróczyak egykori háromemeletes várkastélya, kevés nyoma maradt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEREGNYŐ. Dreknyov. Magyar mező Város Zemplén Várm. földes Ura Lónyai Uraság, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Laborcz vizéhez nem meszsze, és az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, itt szakad az Ung vize a’ Labortzba, határja mindenféle gabonát bőven terem, réttyei jók, legelője elég, hala bőven. fája mind a’ kétféle, malma helyben, eladásra jó alkalmatossága, Nagy Mihályon, és Ungváron, só fuharozással is kereshet, kapával is, első osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Deregnyő, Zemplén v. magyar mváros, Butkához délre 3/4 mfdnyire: 164 római, 70 gör. kath., 468 ref., 9 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Termékeny, róna határ. 873 h. szántóföld; kövér rétek. F. u. Lónyai. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Deregnyő, laborczmenti magyar kisközség az ungi határszélen. Van 220 háza és 955, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosa. A faluban posta és távíró van, vasúti állomása Bánócz. Legelőször Deregnie alakban találjuk említve. A Deregnyey család ősi fészke. Azelőtt mezőváros, mely különféle szabadalmakat nyert. Első birtokosául Rajnold fia Pétert ismerjük, de 1323-ban I. Károly az Ákos nembeli Mihály mesternek adományozta. 1403-ban Zsigmond király a Deregnyei Bessenyei és a Paszághi családnak adományozza. 1435-ben a Gatályiakkal együtt a Deregnyei Nagycsalád is birtokosa, de ez időben Menyődi Bessenyői Demeter és Mihály, Pozsegai Demeter és Pál és a Deregnyői Kozma család is birtokosa. 1435-ben Deregnyői Bessenyői Jánost is említve találjuk, 1476-ban pedig már a Buttkay családbelieket is. 1480-ban a Ráskai és a Zbugyai családot iktatják egyes részeibe, de velük együtt Péchi Gáspár, Sólyom Péter és Kapi Ferencz is kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírás csak Deregnyey Gergelyt említi birtokosául, mely családnak magvaszakadván, ez a rész a kir. kamara tulajdonába került. 1614-ben a Deregnyei Daróczyak a birtokosai és Daróczy Ferencz itt várkastélyt épített. 1730-ban házasság útján Lónyay Ferencz lesz az ura s ettől kezdve a Lónyayak birtoka. Most gróf Lónyay Gábornak van itt derék gazdasága és szép kastélya, melyet a Lónyayak 1812-ben építtettek. Itt őrzik a Lónyayak gazdag levéltárát és 27,000 kötetes könyvtárát. A hajdani Daróczy-féle várkastély a községen kivül, a Laborcz partján állott. A falubeli református templom 1836-ban épült. Van a községben sajtgyár is.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyébe tagolták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 844-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1076 lakosából 627 magyar és 353 szlovák volt.

2011-ben 1352 lakosából 627 roma, 299 magyar és 284 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették.
  • Református templom.

Neves emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1805. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke.
  • Itt született 1846-ban Paszlavszky József zoológus, állami főreáliskolai tanár, címzetes igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1850-ben Paszlavszky Sándor római katolikus plébános.
  • Itt született 1860-ban Vágó István magyar színész.
  • Itt született 1867. május 12-én Péter Mihály református püspök.
  • Itt született 1873-ban Petrovics Elek művészettörténész, művészeti író, az MTA tagja. A Szépművészeti Múzeum igazgatója.
  • Itt született 1936. június 1-jén Koncsol László irodalomkritikus, esszéíró, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő.[5]
  • Itt hunyt el 1824-ben Lónyay Gábor főispán, közélelmezési felügyelő.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  5. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

További információk[szerkesztés]