Deregnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Deregnyő (Drahňov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Polgármester Tibor Jasovský
Irányítószám 076 74
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1352 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület17,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deregnyő (Szlovákia)
Deregnyő
Deregnyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 27″, k. h. 21° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 27″, k. h. 21° 58′ 02″
Deregnyő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Deregnyő (szlovákul Drahňov) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 11 km-re északnyugatra, Nagymihálytól 20 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve az ismert forrásokban először 1315-ben, Zemplén megye községeinek névsorában bukkan fel először. [1]

Határában az Ung és a Laborc összefolyásánál állott egykor Ungvár ősi vára, amelyet még az avarok építettek. 903-ban foglalták el a magyar seregek. Az Ákos nemzetség ősi birtoka, várispánsági székhely lett, de a tatárjáráskor elpusztult. A Laborc partján 1681-ben még állott a Daróczyak egykori háromemeletes várkastélya, kevés nyoma maradt.

Vályi András szerint "DEREGNYŐ. Dreknyov. Magyar mező Város Zemplén Várm. földes Ura Lónyai Uraság, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Laborcz vizéhez nem meszsze, és az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, itt szakad az Ung vize a’ Labortzba, határja mindenféle gabonát bőven terem, réttyei jók, legelője elég, hala bőven. fája mind a’ kétféle, malma helyben, eladásra jó alkalmatossága, Nagy Mihályon, és Ungváron, só fuharozással is kereshet, kapával is, első osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Deregnyő, Zemplén v. magyar mváros, Butkához délre 3/4 mfdnyire: 164 római, 70 gör. kath., 468 ref., 9 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Termékeny, róna határ. 873 h. szántóföld; kövér rétek. F. u. Lónyai. Ut. p. Nagy-Mihály."[3]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1944 között Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyébe tagolták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 844, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1076 lakosából 627 magyar és 353 szlovák volt.

2011-ben 1352 lakosából 627 roma, 299 magyar és 284 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették.
  • Református templom.

Neves emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1805. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke.
  • Itt született 1846-ban Paszlavszky József zoológus, állami főreáliskolai tanár, címzetes igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1850-ben Paszlavszky Sándor római katolikus plébános.
  • Itt született 1860-ban Vágó István magyar színész.
  • Itt született 1867. május 12-én Péter Mihály református püspök.
  • Itt született 1873-ban Petrovics Elek művészettörténész, művészeti író, az MTA tagja. A Szépművészeti Múzeum igazgatója.
  • Itt született 1936. június 1-jén Koncsol László irodalomkritikus, esszéíró, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő.[4]
  • Itt hunyt el 1824-ben Lónyay Gábor főispán, közélelmezési felügyelő.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]