Vinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vinna (Vinné)
Vinna látképe, háttérben a Széles-tó
Vinna látképe, háttérben a Széles-tó
Vinna címere
Vinna címere
Vinna zászlaja
Vinna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Marián Makeľ
Irányítószám 072 31
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1692 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület29,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vinna (Szlovákia)
Vinna
Vinna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″
Vinna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vinna (1899-ig Vinna-Banka, szlovákul: Vinné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 7 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a kőkorban is éltek emberek. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma már a 9. században a Nagymorva Birodalom idején állt. A román stílusú templom alapjai a falu határában a „Na Senderove” dűlőben ma is láthatók.

A mai falut csak 1249-ben említik először, amikor a birtokot egy bizonyos Jakab nevű nemes szerezte meg Péter fia Sebestyéntől. Ebben az oklevélben már említik a falu plébániáját is. Várát 1270 és 1300 között a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jákó és András építtette és 1594-ben rombolták le.

1335-ben említik malmát, 1336-ban szőlészetét. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 37 portát számláltak a faluban. 1454-ben már nagyszabású szőlőtermesztés folyt a itt, ekkor említik itt a nagymihályi Eödön utódainak osztozását az itteni kiterjedt szőlőbirtokon. Nem tudni, hogy voltak-e más nagy szőlőbirtokok is a település határában, de közvetve erre utal, hogy már 1271-ben megerősíti az egri püspökség Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék szőlősgazdáinak kiváltságait. A 16. században Vinna 4981 akó bort termelt. A falui birtokosai a Sztáray és Szirmay családok voltak. 1715-ben 18 háztartás volt a faluban. A 18. században vásáros helyként is ismert volt a település. 1828-ban 104 házában 1061 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a Vihorlát lejtőin intenzív szőlőtermesztés és kőbányászat folyt. A szőlőtermesztésnek átmenetileg a 19. század végén kitört filoxérajárvány vetett véget. 1974-ben már újra 166 hektáron termeltek szőlőt a községben.

Vályi András szerint "VINNA. Tót Mezőváros Ungvár Várm. földes Urai Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sobrántzhoz 3 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak kastéllyaikkal ékesíttetik; földgye középszerű, legelője, fája van, bora egésséges."[2]

Fényes Elek szerint "Vinna, tót-orosz m. v. Ung vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 1 1/4 mfld. 490 romai, 450 görög kath., 28 evang., 40 zsidó lakossal. Rom. kath. plebánia és szentegyház, mellyben az Eödönffy nemzetségnek több siremlékeit láthatni. Van itt továbbá gróf Waldstein és Dravezcky féle 2 kastély, elég erdő és legelő szőlőhegy, s északra 1/2 órányira magas sziklás bérczen egy régi vár. Birják gróf Waldstein, Draveczky, Gábry, Szemere családbeliek."[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. A falut 1944. október 30-án a németek felégették, 285 ház pusztult el, de a háború után újjáépült. A mai település Vinna és Banka községek egyesülése.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1472, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1608 lakosából 1587 fő szlovák volt.

2011-ben 1692 lakosából 1581 fő szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1888-ban Machnyik Andor agrármérnök, gazdasági szakíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A községtől északnyugatra emelkedő 325 m magas hegyen állnak Nagymihály (Vinna, Tarna) várának romjai.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű.
  • A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. század közepén épült, a 18. század első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinna témájú médiaállományokat.