Vinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vinna (Vinné)
Vinna látképe, háttérben a Széles-tó
Vinna látképe, háttérben a Széles-tó
Vinna címere
Vinna címere
Vinna zászlaja
Vinna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Marián Makeľ
Irányítószám 072 31
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1810 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület29,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vinna (Szlovákia)
Vinna
Vinna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 00″
Vinna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vinna (1899-ig Vinna-Banka, szlovákul: Vinné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. A mai település Vinna és Banka községek egyesülésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 7 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a kőkorban is éltek emberek. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma már a 9. században, a Nagymorva Birodalom idején állt. A román stílusú templom alapjai a falu határában, a „Na Senderove” dűlőben ma is láthatók.

A mai falut csak 1249-ben említik először, amikor a birtokot egy bizonyos Jakab nevű nemes szerezte meg Péter fia Sebestyéntől. Ebben az oklevélben már említik a falu plébániáját is. Várát 1270 és 1300 között a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jákó és András építtette és 1594-ben rombolták le.

1335-ben említik malmát, 1336-ban szőlészetét. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 37 portát számláltak a faluban. 1454-ben már nagyszabású szőlőtermesztés folyt itt, ekkor említik a nagymihályi Eödön utódainak osztozását az itteni kiterjedt szőlőbirtokon. Nem tudni, hogy voltak-e más nagy szőlőbirtokok is a település határában, de közvetve erre utal, hogy már 1271-ben megerősíti az egri püspökség Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék szőlősgazdáinak kiváltságait. A 16. században Vinna 4981 akó bort termelt.

A falui birtokosai a Sztáray és Szirmay családok voltak. 1715-ben 18 háztartás található a faluban. A 18. században vásáros helyként is ismerték a települést.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VINNA. Tót Mezőváros Ungvár Várm. földes Urai Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sobrántzhoz 3 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak kastéllyaikkal ékesíttetik; földgye középszerű, legelője, fája van, bora egésséges.[2]

1828-ban 104 házában 1061 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a Vihorlát lejtőin intenzív szőlőtermesztés és kőbányászat folyt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Vinna, tót-orosz m. v. Ung vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 1 1/4 mfld. 490 romai, 450 görög kath., 28 evang., 40 zsidó lakossal. Rom. kath. plebánia és szentegyház, mellyben az Eödönffy nemzetségnek több siremlékeit láthatni. Van itt továbbá gróf Waldstein és Dravezcky féle 2 kastély, elég erdő és legelő szőlőhegy, s északra 1/2 órányira magas sziklás bérczen egy régi vár. Birják gróf Waldstein, Draveczky, Gábry, Szemere családbeliek.[3]

A szőlőtermesztésnek átmenetileg a 19. század végén kitört filoxérajárvány vetett véget. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

A falut 1944. október 30-án a németek felégették, 285 ház pusztult el, de a háború után újjáépült. 1974-ben már újra 166 hektáron termeltek szőlőt a községben.

Banka[szerkesztés]

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BANKA. Tót falu Ungvár Vármegyéb. birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ hegyek alatt alkalmatos helyen, Zemplén Vármegyének szomszédságában. Szántó földgyei termékenyek, ’s vagyonnyaik is jelesek lévén, első Osztálybéli.[2]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1472-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1608 lakosából 1587 fő szlovák volt.

2011-ben 1692 lakosából 1581 fő szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1888-ban Machnyik Andor agrármérnök, gazdasági szakíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A községtől északnyugatra emelkedő 325 m magas hegyen állnak Nagymihály (Vinna, Tarna) várának romjai.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi eredetű.
  • A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. század közepén épült, a 18. század első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Vinné
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinna témájú médiaállományokat.