Márk (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Márk (Markovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1281
Polgármester Valéria Eľková
Irányítószám 072 06
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1058 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület8,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márk (Szlovákia)
Márk
Márk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 21° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 21° 50′ 50″
Márk weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Márk (szlovákul: Markovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 22 km-re délre, az Ondava mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1281-ben említik először. A 15. században az Izsépy, Cseley, Doby és Ricsey családok birtoka. A 18. században az Orosz család a tulajdonos a községben. 1787-ben 55 házában 457 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁRK. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit terem, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben.[2]

Első iskolájáról 1816-ban történik említés. 1828-ban 98 háza volt 734 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Márk, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil. 360 romai, 220 g. kath., 90 ref., 55 zsidó lak., 820 hold szántóföldekkel. F. u. többen.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Márk, kisközség 109 házzal és 554 tótajkú s nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Hajdan Márk, Mirch, Mérk, Mirk és Merk neveken szerepelt. Legősibb birtokosa a Márki család volt, de 1220-ban a Buttkayak kapnak rá királyi adományt. A XV. század elején két Márk szerepel s az egyiknek a Márkiak, a másiknak 1405-ben az Isépy, Cselei s a Dobi családok a földesurai. 1406-ban Varjú Mátyást is némely részeibe iktatják. 1423-ban a Lasztócziakat is itt találjuk, 1425-ben Ricsei Ambrus, 1436-ban a Csók család is birtokosa. Ez időben vára is említve van, mely valószínűleg egy a málczai várral, miután egykorú birtokosai is ugyanazok s a két község is szomszédos egymással. 1498-ban Sztrithey Lászlót és Horkai Györgyöt, 1507-ben Ibrányi Lászlót, 1546-ban Fejérthóy Jánost, 1553-ban a Wiczmándyakat, Buttkayakat s a Málczayakat, 1576-ban, a mikor Alsó- és Felső-Mirk szerepel, Leökös Imrét, 1581-ben Málczay Györgyöt, 1588-ban a Melith és Horváth családokat, 1592-ben Bánóczy Simont és Palaticz Annát iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás tíz birtokosát sorolja fel, névszerint Soós Andrást, Czobor Mihályt, Bánóczy Simont, Nyárády Albertet, Lórántffy Lászlót, Palocsay Györgyöt, Zokoly Pétert, Palaticz Jánost, Wiczmándy Kristófot és Wiczmándy Miklós özvegyét. 1635-ben a Lorántffy-rész Rákóczy András és felesége kapja, s 1693-ban Básthy Lászlót iktatják egy kúriába. 1730-ban Isák Istvánnak is van itt birtoka. Ezeket követik a Stépán, Orosz, Nempty, Vékey, Galambos, Szívy, Fekete, Vass és Wiczmándy családok. Most nagyobb birtokosa nincs. A község gör. kath. temploma 1816-ban épült. Ide tartozik Zámiska-tanya.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 597, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 760 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 895 lakosából 721 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1931-ben Ladislav Deák szlovák történész, aki Közép-Európa és a Balkán történetével foglalkozott a két világháború között.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épített görögkatolikus temploma 1816-ban épült. 1925-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 10.)

További információk[szerkesztés]