Kácsánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kácsánd (Kačanov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1304
Polgármester Michal Tomko
Irányítószám 072 05
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 450 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület5,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kácsánd (Szlovákia)
Kácsánd
Kácsánd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 43″, k. h. 21° 50′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 43″, k. h. 21° 50′ 44″
Kácsánd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kácsánd (szlovákul: Kačanov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 18 km-re délre, az Ondava mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1304-ben említik először. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁCSÁND. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Kazinczy, és Aiszdorfer Uraságok, lakosai Római, és görögkatolikusok, fekszik Falkushoz, és Márkhoz is 1/4 órányira, dombos, ’s többnyire térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, és zabot, árpát, és tengerit is terem, erdeje van, szőleje nints, bővelkedik száraz esztendőben legelővel, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kacsánd, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil., 57 rom., 150 gör. kath., 4 evang., 75 ref., 13 zsidó lak., 196 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kácsánd, tót kisközség 53 házzal és 284 róm. kath. vallású lakossal. Postája Málcza, távírója és vasúti állomása Bánócz. Első birtokosául 1220-ban a Buttkay családot ismerjük. 1414-ben Nagymihályi Jánost, 1415-ben pedig Csebi Istvánt iktatják birtokába. 1443-ban Unghi Albert s a Ramocsai család, 1553-ban Wiczmándy Mátyás. 1567-ben pedig Kapy Ferencz, Péchy Gáspár, Sólyom Péter a birtokosai. 1597-ben Dobó Ferenczet is itt találjuk; az egy évvel később történt összeíráskor már a következő birtokosok szerepelnek: Ilosvay Mihály özvegye, Daróczy Pál özvegye, Nyárády Albert, Tompa Márton, Pribék Ferencz, Baranyi Miklós, Csicsery János és Nagymihályi Zsigmond özvegye. Újabbkori urai ezután a Kácsándyak, az Aiszdorfer, Kazinczy, Szirmay, Kovásznay és Ibrányi családok. Most a Kazinczy és a Nyomárkay családoknak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartozó Tatárka nevű dűlőhöz az a hagyomány fűződik, hogy a tatárjárás alatt itt állítólag ütközet volt. 1864-ben az egész község leégett. Temploma nincs. Ide tartoznak a Blatta-beli földek, a hol a Kazinczy és Nyomárkay családok majorsági épületei állanak.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 290, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 386 szlovák volt.

2011-ben 422 lakosából 229 szlovák és 162 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)