Nagygéres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagygéres (Veľký Horeš)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1214
Polgármester Pál Zoltán
Irányítószám 076 52
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1048 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 99 m
Terület 18,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagygéres (Szlovákia)
Nagygéres
Nagygéres
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 21° 54′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 21° 54′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygéres témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Római katolikus templom

Nagygéres (szlovákul: Veľký Horeš) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1048 lakosából 789 magyar és 202 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban lakott hely volt. A vonaldíszes kultúra emberének települése állt itt. A bronzkorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a vidéken. 1214-ben Gures néven a leleszi prépostság birtokainak leírásában említik először. Nagygéresként 1438-ban Naghgerez alakban szerepel Péter és Jakab magiszterek birtokaként. A későbbiek során számos birtokosa volt, többek közt a Dobó, Barkóczy, Perényi családok. 1557-ben a település 7 és fél porta után adózott. A református templom elődje már a 14. században megvolt. A 17. században masszív falai közé menekült a falu lakossága a rabló császári zsoldosok elől. 1715-ben 5 lakott ház mellett 26 lakatlan háza volt. 1787-ben 81 házában 517 lakos élt. A 18. századtól a Sennyey család birtoka, majd a 20. században a kassai püspökség faluja. 1828-ban 109 házában 799 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy Géres. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határja barom tartásra alkalmatos, mindent meg terem, szénája elég, gyíkinnye, nádgya tsíkászó tava is vagyon, erdeje tsekély." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Géres, magyar falu, Zemplén vmegyében, 105 kath., 754 ref., 37 zsidó lakossal, ref. anyaszentegyházzal, 728 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Ujhely." [3]

1910-ben 1011, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 1005 lakosából 845 magyar és 146 szlovák volt.

Neve[szerkesztés]

Neve magyar eredetű, gyéres erdőt, azaz ritkás fás területet jelent. Vannak szlovák források, amelyek a cseh Hořešín szóban is keresik az eredetét, szakmailag azonban nem sikerült még áthidalniuk a nehézséget, melyet az a tény jelent, hogy a Horeš nevet a falu csak az 1948-as névszlovákosítási hullámban kapta. [1]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A mai református templom 1765-ben épült.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.
  • A községben számos nyomát leljük annak, hogy eredetileg nemesi falu volt – kapufélfák, nemesi kúriák stb.
  • Bogoly János – Regionális Múzeum Királyhelmec – e-mail: bogoly.janos@szm.sk

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]