Kistárkány
| Kistárkány (Malé Trakany) | |||
 | |||
| Kistárkány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1324 | ||
| Polgármester | Bálint Csilla[1] | ||
| Irányítószám | 076 42 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1084 fő (2025. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 105 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 11,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 04″, k. h. 22° 06′ 05″48.401111°N 22.101389°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 04″, k. h. 22° 06′ 05″48.401111°N 22.101389°E | |||
| Kistárkány weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistárkány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kistárkány (szlovákul: Malé Trakany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Királyhelmectől 13 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 13. század végén Tárkány már a Tárkányi család birtoka, de külön Kistárkányt csak a 14. század elején készített pápai tizedjegyzék említi „Kystarkyan” alakban. A 14. században a Perényi család a birtokosa. 1492-ben egy nagyszabású nemesi udvarház épült itt a korábbi romok felhasználásával. 1557-ben 3 portája adózott. A 16. századtól több birtokosa is volt. Előbb a Vassay, Serédy, Buttkay, Boda, Vékey családoké, majd a század második felében a Bodák, Mórék, Joók, Himmelreichek birtoka. A 17. században a Hardicsayak, Perényiek, Kállayak és Cserneyek, a 18. században többek közt a Sennyeyek, Bémerek, Reviczkyek, Szerdahelyiek, Kazinczyk, Apagyik, Tornaiak a tulajdonosok. Ekkor öt nagyobb nemesi kúria is állt a településen. 1715-ben 6 lakatlan és 8 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 271 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Tárkány, Nagy Tárkány. Két magyar helység Zemplén Várm. földes Urai Sennyei, és több Urak, Sóháza is van, lakosaik katolikusok, és reformátusok; földgyeik jól termők, réttyek, legelőjök, fájok van, piatzok Ungváron, Újhelyben, és Kis-Várdán.”[3]
1828-ban 44 háza és 338 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Tárkány, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Tisza jobb partján, Ujhelyhez egy órányira: 73 romai, 30 görög kath., 280 ref., 18 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, kath. kápolna, szőlőhegy, erdő, 192 hold szántóföld.”[4]
1890 és 1900 között sok lakosa kivándorolt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kistárkány, magyar kisközség, Szabolcs vármegye határán, 166 házzal és 919 lakossal, kiknek nagyobb része ev. református. Postája, távírója és vasúti állomása Bély. A Tárkányiak ez ősi fészke már a XIV. században a Kistárkányi család birtoka volt. 1417-ben Perényi Miklóst iktatják részeibe, 1501-ben Vassay Istvánt, 1549-ben Serédy Istvánt és két évvel később a Buttkay és Boday családokat. Ugyanekkor a Vékeyeknek is van itt részük. 1570-ben Boda Ozsvát és Móré Gáspár, 1585-ben Joó János és Himmelreich Tibor szerepelnek birtokosaiként, míg az 1598-iki összeírás Vancsody Miklóst, Paczoth Ferenczet, Bornemisza Mátyást, Bojthy Lászlót és 'Sennyey Jónást sorolja fel. 1619-ben Hardicsay Zsuzsannát, 1655-ben Perényi Zsigmondot és Kállay Klárát iktatják némely részekbe, három évvel később meg Cserney Pált. 1730-ban Héritz Márton szrez itt részeket. Később azután a 'Sennyey, Revitzky és Bémer bárók, az Apagyi, Szerdahelyi, Gyulácsy, Korchma, Klobusitzky, Kazinczy, Beőthy, Szent-Mihályi, Fejér és Dőry családok az urai. Most nagyobb birtokosa nincs. A mostani ref. templomot 1772-ben építették, de volt itt hajdan egy másik templom is. 1551-ben ugyanis vizsgálat folyik Vékey Ferencz ellen, mert az elpusztult templomot és parochiát bontogatta és a köveket építkezésre használta fel. A községhez tartozó dűlők között szerepel Marásza is, mely a hajdani Maráza nevű község nevét tartja fenn. Birtokosai a Kistárkányi urak voltak s csak az 1598-iki összeírásban találunk itt két új nevet, a Palágyi Gáspár és Tibay László özvegyeiét. 1619-ben találjuk először pusztaként említve, a mikor a leleszi káptalan Hardicsay Zsuzsánnát iktatja némely részeibe. Kistárkányban 1831-ben szintén dühöngött a kolera. A református egyház 1772-ből való úrasztali ezüst-kelyhet őriz. Ide tartoznak Csénye-, Kopárhomok- és Szögfenék-tanyák.”[5]
1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1924 és 1948 között szeszfőzdéje működött. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 901 | 1159 | 1101 | 1084 |
| Különbség | +28,63 % | -5,00 % | -1,54 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1087 | 1084 |
| Eltérés | -0,27 % |
1910-ben 1068-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben 1054 lakosából 926 magyar, 67 szlovák és 51 cigány volt.
2011-ben 1156 lakosából 998 magyar és 128 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztjét 1905-ben, az Amerikába kivándorolt kistárkányiak adományaiból állították, és a ma már névtelen emberek tiszteletére 2005-ben újra felszentelték.
- Református temploma 1772-ben épült, tornya 1839-ben készült.
- A 18. század végén létesült református templom bejárata fölött egy 1839-ből származó Árpád-fejszobor látható.[7]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1927. november 26-án Tolvaj Bertalan pedagógus, tankönyvíró, irodalomkritikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bálint Csilla, Kistárkány új polgármestere. mkp.sk, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Kistárkány Szlovákia térképén
- Az Új Szó cikke
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Tőketerebesi járás települései | ||
|---|---|---|
Tőketerebes (Trebišov) | ||
|  | |
