Kistárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kistárkány (Malé Trakany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1324
Polgármester Bálint Csilla[1]
Irányítószám 076 42
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1156 fő (2011)[2] +/-
Népsűrűség105 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistárkány (Szlovákia)
Kistárkány
Kistárkány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 22° 06′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 22° 06′ 25″
Kistárkány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistárkány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistárkány (szlovákul: Malé Trakany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 13 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 13. század végén Tárkány már a Tárkányi család birtoka, de külön Kistárkányt csak a 14. század elején készített pápai tizedjegyzék említi „Kystarkyan” alakban. A 14. században a Perényi család a birtokosa. 1492-ben egy nagyszabású nemesi udvarház épült itt a korábbi romok felhasználásával. 1557-ben 3 portája adózott. A 16. századtól több birtokosa is volt. Előbb a Vassay, Serédy, Buttkay, Boda, Vékey családoké, majd a század második felében a Bodák, Mórék, Joók, Himmelreichek birtoka. A 17. században a Hardicsayak, Perényiek, Kállayak és Cserneyek, a 18. században többek közt a Sennyeyek, Bémerek, Reviczkyek, Szerdahelyiek, Kazinczyk, Apagyik, Tornaiak a tulajdonosok. Ekkor öt nagyobb nemesi kúria is állt a településen. 1715-ben 6 lakatlan és 8 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 271 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Tárkány, Nagy Tárkány. Két magyar helység Zemplén Várm. földes Urai Sennyei, és több Urak, Sóháza is van, lakosaik katolikusok, és reformátusok; földgyeik jól termők, réttyek, legelőjök, fájok van, piatzok Ungváron, Újhelyben, és Kis-Várdán.”[3]

1828-ban 44 háza és 338 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Tárkány, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Tisza jobb partján, Ujhelyhez egy órányira: 73 romai, 30 görög kath., 280 ref., 18 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, kath. kápolna, szőlőhegy, erdő, 192 hold szántóföld.”[4]

1890 és 1900 között sok lakosa kivándorolt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kistárkány, magyar kisközség, Szabolcs vármegye határán, 166 házzal és 919 lakossal, kiknek nagyobb része ev. református. Postája, távírója és vasúti állomása Bély. A Tárkányiak ez ősi fészke már a XIV. században a Kistárkányi család birtoka volt. 1417-ben Perényi Miklóst iktatják részeibe, 1501-ben Vassay Istvánt, 1549-ben Serédy Istvánt és két évvel később a Buttkay és Boday családokat. Ugyanekkor a Vékeyeknek is van itt részük. 1570-ben Boda Ozsvát és Móré Gáspár, 1585-ben Joó János és Himmelreich Tibor szerepelnek birtokosaiként, míg az 1598-iki összeírás Vancsody Miklóst, Paczoth Ferenczet, Bornemisza Mátyást, Bojthy Lászlót és 'Sennyey Jónást sorolja fel. 1619-ben Hardicsay Zsuzsannát, 1655-ben Perényi Zsigmondot és Kállay Klárát iktatják némely részekbe, három évvel később meg Cserney Pált. 1730-ban Héritz Márton szrez itt részeket. Később azután a 'Sennyey, Revitzky és Bémer bárók, az Apagyi, Szerdahelyi, Gyulácsy, Korchma, Klobusitzky, Kazinczy, Beőthy, Szent-Mihályi, Fejér és Dőry családok az urai. Most nagyobb birtokosa nincs. A mostani ref. templomot 1772-ben építették, de volt itt hajdan egy másik templom is. 1551-ben ugyanis vizsgálat folyik Vékey Ferencz ellen, mert az elpusztult templomot és parochiát bontogatta és a köveket építkezésre használta fel. A községhez tartozó dűlők között szerepel Marásza is, mely a hajdani Maráza nevű község nevét tartja fenn. Birtokosai a Kistárkányi urak voltak s csak az 1598-iki összeírásban találunk itt két új nevet, a Palágyi Gáspár és Tibay László özvegyeiét. 1619-ben találjuk először pusztaként említve, a mikor a leleszi káptalan Hardicsay Zsuzsánnát iktatja némely részeibe. Kistárkányban 1831-ben szintén dühöngött a kolera. A református egyház 1772-ből való úrasztali ezüst-kelyhet őriz. Ide tartoznak Csénye-, Kopárhomok- és Szögfenék-tanyák.[5]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1924 és 1948 között szeszfőzdéje működött. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1068-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1054 lakosából 926 magyar, 67 szlovák és 51 cigány.

2011-ben 1156 lakosából 998 magyar és 128 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztjét 1905-ben, az Amerikába kivándorolt kistárkányiak adományaiból állították, és a ma már névtelen emberek tiszteletére 2005-ben újra felszentelték.
  • Református temploma 1772-ben épült, tornya 1839-ben készült.
  • A 18. század végén létesült református templom bejárata fölött egy 1839-ből származó Árpád-fejszobor látható.[6]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bálint Csilla, Kistárkány új polgármestere. mkp.sk, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  2. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  5. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  6. Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk

További információk[szerkesztés]