Biste

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biste (Byšta)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Polgármester Andrej Beľuš
Irányítószám 076 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 162 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 11,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biste (Szlovákia)
Biste
Biste
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 21° 33′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Biste (szlovákul: Byšta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 24 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1270-ben „Bysta” alakban Füzér várának szolgálófalujaként említik először. Neve a szláv Bysek személynévből származik. 1389-ben „Byzthe”, 1427-ben „Bisthe” alakban tűnik fel. A 14. és 15. században a Perényiek birtokolták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISTE. Kis Biste. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, réttyei meglehetősek, de kevés legelője lévén, mivel piatzozása is távol esik, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 78 házában 560 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Lakói részt vettek az 1831. évi ún. koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Biste, magyar-orosz falu, Abauj vgyében, Zemplén vmegye szélén: 55 r. kath., 84 g. k., 160 ref., 5 zsidó lak. Gör. kath. és ref. szentegyház. F. u. többen. Ut. p. Kassa.[3]

1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A 19. és 20. században a Károlyi család birtoka volt.

Borovszky monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Biste, magyar kisközség Abauj-Torna vármegye határán. Hajdan Abaujhoz tartozott és csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. A Kázméri család birtoka volt, de későbbi birtokviszonyai ismeretlenek. Hajdan Bysta néven szerepelt. A mult század elején a báró Geisler család volt az ura, most pedig gróf Károlyi Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A falu lakosainak száma, kik magyarok és nagyobb részben ev. reformátusok 218, házaié 46. A községbeli ref. templom építési ideje meg nem állapítható. Van a faluban egy régi nemesi kúria is, melyet a báró Geisler család építtetett és ez most a gróf Károlyi Lászlóé. Van ú. n. fürdőcskéje is, melynek vizét köszvény ellen tartják jónak. A község postája Nagykázmér, távírója és vasúti állomása Legenye-Mihályi.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 222-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 170 lakosából 169 szlovák volt.

2011-ben 162 lakosából 159 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma a 19. század végén épült neoklasszicista stílusban.
  • Görög katolikus temploma a 19. század végén készült.
  • Ortodox temploma a 20. század végén épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]