Kolbása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolbása (Brezina)
Brezina TV.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Magdaléna Balogová
Irányítószám 076 12
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 707 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 179 m
Terület 12,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kolbása (Szlovákia)
Kolbása
Kolbása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 21° 33′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 21° 33′ 12″
Kolbása weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kolbása (szlovákul: Brezina, korábban Kolbáš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 17 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1300-ban „Kulkasa” alakban említik először. 1365-ben „Kolbasa”, 1427-ben „Kolbaza” alakban szerepel. Lakói főként földművesek voltak, illetve különböző kézműves mesterségeket űztek: kosárfonók, favágók, takácsok, kovácsok, bognárok voltak. Görögkatolikus plébániáját 1711-ben alapították, a templomot 1785-ben építették. Anyakönyveit 1787-óta vezetik. 1715-ben malma és 9 adózója volt. 1787-ben 84 házában 556 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBASA. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai G. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kázmérnek, és Kozmának is szomszédságában, hegyes völgyes három nyomásbéli határja, gabonát, árpát terem, erdeje kevés, szőleje nints, rét nélkül is szűkölködik, piatza Újhelyben, és Kassán van.[1]

1828-ban 77 háza volt 572 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, seprűkötéssel és kosárfonással foglalkoztak. A 19. században még magyar-ruszin vegyes lakosságú település volt. Később egyre több szlovák telepedett le itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbása, Zemplén vmegyében, magyar-orosz falu, Abauj vmegye szélén: 87 római, 229 gör. kath., 12 evang., 180 ref., 36 zsidó lak., gör. kath. és ref. szentegyházzal. Hegyes erdős határ; 1024 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Velejte.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kolbása, kisközség, Abauj-Torna vármegye határán fekszik és hajdan Abaujhoz tartozott. 134 házat számlál és 623 lakosa van, kiknek kétharmada magyar és református vallású. Postája Nagykázmér, távírója és vasúti állomása Kozma. 1455-ben már szerepel, a mikor a Sztáncsiaknak itt részbirtokuk van. 1460-ban a Csapiak s ezidőtájt még a Kázméri és Erdélyi családok a földesurai. 1549-ben Sztrithey Györgyöt, 1561-ben Thorma Ferenczet s 1592-ben Vékey Istvánt iktatják némely részek birtokába. 1598-ban 9 birtokosa ismeretes ú. m. Balogh Ferencz és István, Ujlaky Gergely, Leles Péter, Vékey István, Ladmóczy György, Kázméry István, Melith Vitus és Mosdósy Péter özvegye. 1745-ben Beőthy Imrét és Mihályt vezetik be némely részeibe s ugyanez időtájt még a Tót, Szepsy, Pajzsos, Ormos, Keresztes, Kolossy, Nagy, Szemere, Kazinczy, Nevitzkey, Begányi, Chernel, Dóczy, Ecsedy, Isépy, Balogh, Bydeskuthy és Kovács családoknak is volt itt birtokuk. Most a gróf Berchtold Kázméré. Halám nevű dűlője egy XV. századbeli község helyét jelöli. Ez már Zsigmond király alatt fennállott, 1576-ban praedium, vagyis puszta és Leökös Imre a földesura. Azóta teljesen elpusztult. Ide tartoznak Hegyalja- és Rakottyás-majorok, mely utóbbi hajdan szintén község volt s a hasonnevű család ősi fészke. Birtokviszonyai azonosak Kolbásáéval s csak az 1598-iki összeírásben térnek el tőle, a mennyiben akkor Vékey István, Veres Péter, Zékány István és Bornemisza Miklós voltak az urai. Az újabb korban a gróf Törököké és a báró Fischereké volt. A falubeli két templom közül a református 1801-ben, a görög katholikus a XVIII. század közepe táján épült. A református egyház nagyon régi, felirásos, vert ezüstpoharat, a gör. kath. egyház pedig ezüstkelyhet őriz, mely 1783-ból való.[3]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 699-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 702 lakosából 605 szlovák és 54 cigány volt.

2011-ben 711 lakosából 572 szlovák és 48 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. január 8.)
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 8.)

További információk[szerkesztés]