Garany

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garany (Hraň)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1360
Polgármester Helena Zuskáčová
Irányítószám 076 03
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1584 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület17,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garany (Szlovákia)
Garany
Garany
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 41″, k. h. 21° 47′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 41″, k. h. 21° 47′ 20″
Garany weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garany (szlovákul: Hraň) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 10 km-re délkeletre, az Ondava mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1360-ban „Garan” néven említik először. A Losonczy család és más nemesek birtoka volt, majd 1686-ban a tőketerebesi pálosoké. 1715-ben 8 ház nélküli jobbágytelke és 8 háztartása létezett. 1753-ban a Forgách családé, a 18. századtól az Almássy családé volt. 1787-ben 55 házában 499 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GARANY. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Almásy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Bodrog vize mellett Terebeshez fél mértföldnyire, Ujlakhoz is közel, és az Uraságnak szép Katséllyával ékesíttetik. Térséges határja, három nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője van, szőleje nints, szénával bővelkedik, piatzozása Kassán, és Újhelyben.[2]

1828-ban 119 háza és 887 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a parasztfelkelésben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Garany, magyar falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez éjszakra 2 mfldnyire: 428 romai, 87 görög kath., 328 ref., 8 zsidó lak. Ref. anya, kath. fil. szentegyh. Szép várkastély, mellyet 1530-ban Losonczy épitett. Szántóföldje 489 hold, s első osztálybeli; rétje sok; erdeje, szőleje, malma van. F. u. Almásy, Okolicsányi. Ut. post. Velejte.[3]

1880 és 1890 között lakói közül sokan kivándoroltak. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Garany, ondvamenti magyar kisközség, 236 házzal és 1135, túlnyomó számban róm. kath. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója Velejte és vasúti állomása Upor. Első okleveles említését 1390-ben találjuk, a mikor a Losoncziak a Rakamaziaknak zálogosítják el. 1450-ben még a Rakamaziak kezében van, de 1471-ben a Zeöld Bálint zálogos birtoka. 1477-ben Rozgonyi Rajnoldot és a Bezdédyeket uralja. 1530-ban a Losoncziakat találjuk itt, a kik a falu mellett, emelkedett helyen, várkastélyt is építtettek. 1582-ben Forgách Zsigmondé, 1686-ban a terebesi pálosoké, mígnem 1753-ban Forgách Ádámot iktatják a vár és a helység birtokába. Azután az Almásyak lesznek az urai és most a gróf Almásy György hitbizományához tartozik. A pestisjárvány 1663-ban ezt a községet sem kerülte el, sőt az 1831-iki kolera sem. Lakosai szintén résztvettek az e járvány miatt keletkezett lázadásban. 1871-ben nagy tűz pusztította, 1889-ben meg az árvíz okozott lakosainak tetemes kárt. A falubeli két templom közül a római katholikus 1756-ban, az ev. református pedig 1842-ben épült. A ref. egyház, még a terebesi pálosok idejéből származó, értékes aranyozott ezüstkelyhet őriz.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. A háborút követően lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1247-en, többségében magyarok lakták.

2001-ben 1567 lakosából 1480 szlovák, 38 cigány, 21 magyar.

2011-ben 1606 lakosából 1404 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1596 előtt épült Losonczy-kastélya, mely 1682-ben romos, de 1717 előtt ismét helyreállították, majd klasszicista stílusban átépítették; ma is áll.
  • A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban.
  • Az 1903-ban épített Almássy-kastélyban gyermekpszichiátriai intézet működik.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)