Tiszacsernyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou)
Čierná nad Tisou, náměstí Pionýrů.jpg
Tiszacsernyő címere
Tiszacsernyő címere
Becenév: Csernyő
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1828
Polgármester Marta Vozáriková
Irányítószám 076 43
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 3885 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 9,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszacsernyő (Szlovákia)
Tiszacsernyő
Tiszacsernyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 22° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 22° 05′ 15″
Tiszacsernyő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsernyő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tiszacsernyő (szlovákul: Čierna nad Tisou Loudspeaker.svg kiejtése) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 11 km-re délkeletre, a Bodrogköz északkeleti szegletében fekszik. Vasúti határátkelőhely Szlovákia és Ukrajna között.

Története[szerkesztés]

Templom

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt, de megtalálhatók a 9.10. századi település nyomai is.

1910-ben még Ágcsernyő részeként jelentéktelen település volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csak 1946 után, az új csehszlovákszovjet határ kialakulásakor indult fejlődésnek. Ekkor lett Szlovákia legnagyobb vasúti határátkelője. 1969-ben rohamos fejlődésének köszönhetően városi rangot kapott.

Egy másik interpretáció szerint a település tulajdonképpen előd nélküli, csak 1946-ban jött létre, bár valóban kerültek hozzá területek Ágcsernyőtől és más településektől. Neve az 1946-ban született szlovák név tükörfordítása.

1968-ban itt találkozott Alexander Dubček, a csehszlovák kommunista párt főtitkára Leonyid Brezsnyev szovjet párt-főtitkárral egy vasúti kocsiban[2] az augusztusi szovjet „segélynyújtás”, azaz a prágai tavasz leverése előtt.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben 4645 lakosából 2792 fő magyar, 1554 szlovák és 249 cigány volt.

2011-ben 3885 lakosából 2419 magyar, 1298 szlovák és 16 roma volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]