Tiszacsernyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou)
Čierna nad Tisou sídlisko lakótelep 07.jpg
Tiszacsernyő címere
Tiszacsernyő címere
Becenév: Csernyő
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióZemplén
Rang város
Első írásos említés 1828
Polgármester Marta Vozáriková
Irányítószám 076 43
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 3633 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség415 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület9,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszacsernyő (Szlovákia)
Tiszacsernyő
Tiszacsernyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 22° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 22° 05′ 15″
Tiszacsernyő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsernyő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tiszacsernyő (szlovákul: Čierna nad Tisou Loudspeaker.svg kiejtése) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 11 km-re délkeletre, a Bodrogköz északkeleti szegletében fekszik. Vasúti határátkelőhely Szlovákia és Ukrajna között.

Története[szerkesztés]

Templom
A roma gettó

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt, de megtalálhatók a 9.10. századi település nyomai is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.[2]

1910-ben még Ágcsernyő részeként jelentéktelen település volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Csak 1946 után, az új csehszlovákszovjet határ kialakulásakor indult fejlődésnek. Ekkor lett Szlovákia legnagyobb vasúti határátkelője. 1968-ban itt találkozott Alexander Dubček, a csehszlovák kommunista párt főtitkára Leonyid Brezsnyev szovjet párt-főtitkárral egy vasúti kocsiban[3] az augusztusi szovjet „segélynyújtás”, azaz a prágai tavasz leverése előtt. 1969-ben rohamos fejlődésének köszönhetően városi rangot kapott.

Egy másik interpretáció szerint a település tulajdonképpen előd nélküli, csak 1946-ban jött létre, bár valóban kerültek hozzá területek Ágcsernyőtől és más településektől. Neve az 1946-ban született szlovák név tükörfordítása.

Népessége[szerkesztés]

2001-ben 4645-en lakták, ebből 2792 fő magyar, 1554 szlovák és 249 cigány.

2011-ben 3885 lakosából 2419 magyar, 1298 szlovák és 16 cigány.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  3. Kun Miklós: Egy hónappal a fegyveres beavatkozás előtt Archiválva 2005. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Beszélő, II. évf. 10. szám.

További információk[szerkesztés]