Tiszacsernyő
| Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) | |||
| |||
| Becenév: Csernyő | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1828 | ||
| Polgármester | Palko Viktor[1] | ||
| Irányítószám | 076 43 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3343 fő (2025. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 415 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 9,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tiszacsernyő weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsernyő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tiszacsernyő (szlovákul: Čierna nad Tisou ⓘ) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]

Királyhelmectől 11 km-re délkeletre, a Bodrogköz északkeleti szegletében fekszik. Vasúti határátkelőhely Szlovákia és Ukrajna között.
Története
[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban lakott volt, de megtalálhatók a 9.–10. századi település nyomai is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében.”[3]
1910-ben még Ágcsernyő részeként jelentéktelen település volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Csak 1946 után, az új csehszlovák–szovjet határ kialakulásakor indult fejlődésnek. Ekkor lett Szlovákia legnagyobb vasúti határátkelője. 1968-ban itt találkozott Alexander Dubček, a csehszlovák kommunista párt főtitkára Leonyid Brezsnyev szovjet párt-főtitkárral egy vasúti kocsiban[4] az augusztusi szovjet „segélynyújtás”, azaz a prágai tavasz leverése előtt. 1969-ben rohamos fejlődésének köszönhetően városi rangot kapott.
Egy másik interpretáció szerint a település tulajdonképpen előd nélküli, csak 1946-ban jött létre, bár valóban kerültek hozzá területek Ágcsernyőtől és más településektől. Neve az 1946-ban született szlovák név tükörfordítása.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 5087 | 4299 | 3669 | 3343 |
| Különbség | -15,49 % | -14,65 % | -8,88 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3367 | 3343 |
| Eltérés | -0,71 % |
2001-ben 4645-en lakták, ebből 2792 fő magyar, 1554 szlovák és 249 cigány.
2011-ben 3885 lakosából 2419 magyar, 1298 szlovák és 16 cigány.
2021-ben 3586 lakosából 1843 magyar (51,3%), 1352 szlovák, 15 ukrán, 12 cigány, 8 albán, 6 cseh, 6 vietnami, 3 rutén, 1 orosz, 1 horvát, 339 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2022. 11) „Taroltak a független jelöltek”. Új szó (Szlovákia), Pozsony 75. (252.), 1. o. ISSN 1335-7050.
- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
- ↑ Kun Miklós: Egy hónappal a fegyveres beavatkozás előtt Archiválva 2005. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Beszélő, II. évf. 10. szám.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)

