Velejte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velejte (Veľaty)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1220
Polgármester Mikuláš Levkut
Irányítószám 076 15
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 832 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság141 m
Terület12,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velejte (Szlovákia)
Velejte
Velejte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 20″, k. h. 21° 39′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 20″, k. h. 21° 39′ 40″
Velejte weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velejte témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velejte (szlovákul: Veľaty) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re, délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban lakott hely volt.

A mai falut az 1220. évi Váradi Regestrum említi először „villa Velchea” néven. 1417-ben „Velethe”, 1454-ben „Welehthe” néven említi oklevél. 1558-ban Perényi Mihály birtoka. 1566-ban a krími tatárok dúlják fel a falut. 1568-ban Leökös Imre a tulajdonos. 1598-ban Bornemissza Miklós birtoka. 1663-ban újabb csapás éri a falut: pestisjárvány pusztított. A 17. és 18. század kuruc háborúinak és pestisjárványainak hatására a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. 1714-ben Kosovich Márton zálogbirtoka, ekkor 5 lakott és 7 lakatlan ház állt a településen. 1718-ban templomot épített a falu, amely azonban később leégett. A 18. század folyamán nagyszámú szlovák és ruszin lakosság érkezik a kipusztultak pótlására. 1787-ben 54 házában 418 lakos élt. Okolicsányi János zálogbirtoka, majd az Almássyaké, később a Szapáryaké és Csákyaké, akik kastélyt is építettek ide. 1794-től postaállomás működött a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELEJTE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Legenye, és Gettselyhez sem meszsze; hegyes, vőlgyes, sárga, nyirkos határja 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje elég, szőleje nints, rét nélkűl is szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben. Postája is van.[2]

1828-ban 58 háza és 442 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Velejte, Zemplén v. tót-orosz falu, Ujhelyhez északra 2 mfdnyire: 242 romai, 220 g. kath., 7 zsidó lak., romai és gör. szentegyházzal, postahivatallal, 706 hold szántófölddel, vendégfogadóval, vadaskerttel. A terebesi uradalomhoz tartozik.[3]

A 19. században az Andrássyak birtoka. 1867-ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Velejte, tót kisközség 120 házzal és 788, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Saját postája, távíró és vasúti állomása van. Körjegyzőségi székhely. Már 1220. évben emliti a Váradi Regestrum „villa Velchea” néven. Később a XV. században szerepel, a mikor Modrar Pál zálogba vette a Perényiektől. 1505-ben az újhelyi pálosok birtoka. 1558-ban Perényi Mihályt, 1568-ban Leökös Imrét iktatják be. Az 1598-iki összeírás Bornemisza Miklóst említi földesuraként. 1605-ben Drugeth Bálint foglalja el, azután Nyáry István lesz az ura. A XVIII. század elején puszta hely volt, de 1712-ben újra benépesült. 1714-ben Kosovich Márton zálogos birtoka, 1748-ban Okolicsányi János veszi zálogba, később az Almásy családé lesz, melytől a gróf Csákyak kiváltották. Ezektől a Szápáryakra, majd Szápáry Etelka révén az Andrássyakra szállott és most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. A község már a mult század elején a vármegye egyik fontos postaállomása volt. Lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. 1663-ban a pestis, 1831-ben pedig a kolera ölte meg számos lakosát. Van egy régi kastélya is, melyet a gróf Csákyak építtettek s gróf Andrássy Sándor legutóbb díszesen átalakíttatott. A faluban gör. kath. és róm. kath. templom van, melyeknek építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Mária-tanya.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

A Csáky kastély 1928-ban leégett és már csak romjai láthatók.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 707-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 831 lakosából 819 szlovák volt.

2011-ben 845 lakosából 794 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1870-ben épült historizáló stílusban, az 1718-ban épített és 1867-ben leégett régi templom helyén.
  • Görögkatolikus temploma 1802-ben épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.

További információk[szerkesztés]