Kiskövesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskövesd (Malý Kamenec)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1358
Polgármester Máté Ágnes
Irányítószám 076 36
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 460 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 98 m
Terület 5,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskövesd (Szlovákia)
Kiskövesd
Kiskövesd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 06″, k. h. 21° 47′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 06″, k. h. 21° 47′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskövesd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskövesd (szlovákul: Malý Kamenec, korábban Malý Kevežd) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 460 lakosából 421 magyar és 32 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 16 km-re délnyugatra a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A települést az 1332 és 1337 közötti pápai tizedjegyzékben említik először. A szomszédos Nagykövesd váruradalmához tartozott. 1358-ban a várral együtt a Szerdahelyi család birtoka, ekkor "Kyused" néven említik. 1438-ban "Kyskewesd" alakban szerepel. A 15. században a Soós és Csire családok a tulajdonosok. A 16. században a Csebi Pogány, a Serédy és a Sándorffy családé. Ezt követően is több család osztozott a falu birtokán. A 17. században a Péchy, Csapy, Bocskay és Soós családok tulajdona. A 18.19. században a Sennyey, Klobusitzky, Vécsey, Fischer, Szirmay, Be­reznay, Revitzky és Jászay családoké. A 20. század elején két jelentősebb kastély állt a településen. Egyiket a Nyevitzkyek építtették, a másikat a báró Fischer család emeltette. 1557-ben 6 portája volt. 1715-ben malma, 20 lakatlan és 5 lakott háza állt. 1787-ben 47 házában 309 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 569 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szövéssel foglalkoztak. 1880 és 1900 között sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint "Kis Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben." [2]

Fényes Elek így ír a községről: "Kövesd (Kis), Zemplén vmegyében, magyar falu, Ujhelyhez délre 2 órányira, a Bodrogközben: 26 római, 7 gör. kath., 528 ref., 60 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Szántófölde 730 hold; szőlőhegye jó bort terem; erdeje, rétje kevés. F. u. b. Sennyei, b. Fischer, b. Vécsey, Szirmai s. m." [1]

1910-ben 601, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

2001-ben 485 lakosából 456 magyar és 27 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1903-ban épült neoklasszicista stílusban.
  • A falu hagyományőrző csoportja a Kökörcsin folklórcsoport.
  • Tájházában állandó néprajzi kiállítás látható.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskövesd témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]