Visnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visnyó (Višňov)
Višňov municipal office.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Marta Pejová
Irányítószám 076 61
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 246 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 131 m
Terület 4,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visnyó (Szlovákia)
Visnyó
Visnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 21° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 21° 40′ 00″
Visnyó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visnyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Visnyó (szlovákul Višňov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 5 km-re északra a Visnyovka-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1270-ben "Wysno" alakban említik először, amikor V. István király Rajnald mesternek, a Rozgonyiak ősének adta. 1289-ben "Vysnow", 1306-ben "Fuluisno", 1329-ben "Nogvisnow, Kis Visnow, Eghazas Wysnow", 1355-ben "Nogvysnyo", 1459-ben "Kyswysnyo, Naghwysnyo" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Rozgonyiaké, majd Csicsva várának uradalmához tartozott. 1598-tól a varannói plébániáé, később a homonnai uradalom része. 1672-ben a Drugeth család a varannói pálosoknak adta. A 18. század végén a rend megszüntetésével a kincstáré lett, majd 1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökségé. 1493-ban 14 jobbágytelke volt, ebből 6 lakatlan. 1715-ben 6 lakott és 12 lakatlan háza volt. 1787-ben 35 házában 289 lakos élt. 1828-ban 54 háza volt 413 lakossal. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint " VISNYÓ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, ó hitüek, és evangelikusok, fekszik n. k. Parnóhoz 1/2, é. Sztankóczhoz 1/4, n. ny. Bacskóhoz 1 órányira; térséges, és elegyes ritka földgye 3 nyomásbéli, gabonát leginkább, zabot pedig középszerűen terem; erdeje, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik; piatza Kassán 5 mértföldnyire." [2]

Fényes Elek szerint " Visnyó, Zemplén vm. tót falu, Gálszécs fil., 252 romai, 36 g. kath., 103 evang., 8 zsidó lak., 494 h. szántófölddel. Ut. p. Vécse." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Visnyó, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 402 róm. kath. vallású lakossal, a kiknek azonban nincsen itt templomuk. Ősrégi község, mely a XIII. század közepén herczeg Rasztilóé volt, de V. István 1270-ben Rajnold mesternek, a Rozgonyiak ősének adományozta. 1407-ben Lasztóczi Sebestyént iktatják birtokába s ekkor Vyznyo a neve. Idővel két Visnyó szerepel, Kis és Nagy jelzőkkel. A Lasztóczyak birtoklása után a Csapiakat iktatják mind a két Visnyó birtokába, 1460-ban pedig Krucsai Tamást és Ágócz Pétert, 1473-ban Kozma Istvánt és 1492-ben Ujfalussi Miklóst és Pált mondják az adatok possessoroknak. 1569-ben Kis-Visnyó pusztára Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírásban Nagy-Visnyó a varannai plébániáé. 1600-ban Visnyón a Daróczyakat, 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt s a Drugetheket iktatják némely részekbe. 1672-ben özv. Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozza. 1754-ben Kálnássy Ádámot és Ferenczet iktatják Kisvisnyó birtokába. A pálos-rend megszűntével a vallásalapé lett s azután az eperjesi gör. kath. püspökségé. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett." [4]

1910-ben 350, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Temploma 1514-ben gótikus stílusban épült. 1690 körül már ismert Mária-kegyhely sok zarándokkal. Kegyszobra a Boldogságos Szűzanya előtt számos csodás gyógyulás történt, híre messze földön elterjedt, annyira hogy 1714-ben kis könyvecske is jelent meg róla. A 18. század közepén egy gazdag körmöci polgár beteg leánya gyógyult meg itt. A család letelepedvén egy tágas kéttornyú barokk templom építését kezdeményezte. A templom 1769 és 1782 között épült fel. Nevezetes búcsújáróhely.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.