Tusaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tusaújfalu (Tušická Nová Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Jarmila Vaľovská
Irányítószám 072 02
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 527 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület4,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tusaújfalu (Szlovákia)
Tusaújfalu
Tusaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″
Tusaújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tusaújfalu (szlovákul: Tušická Nová Ves) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1325-ben „Wyfalw” alakban említik először. Kezdetben tusai nemesek birtoka, majd több birtokosa is volt. A 15.–19. században a Palchy, Kéri, Bánóczi, Drugeth és Bartóczi családok tulajdonában találjuk. 1715-ben 12 ház állt a faluban, közülük 4 volt lakott. A faluban zsidó családok is éltek, akiknek elődei még 1738-ban, a pestisjárvány után érkeztek ide. Zsidó temető is van itt. 1787-ben 36 házában 269 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tusa Újfalu. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Ondova vizéhez 1/2 fert. órányira, é. Tusához is annyira; földgye fekete, elegyes térségű, 2 nyomásbéli, gabonát leginkább, árpát középszerűen terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán 6 mértföldnyire.[2]

1828-ban 47 háza volt 353 lakossal, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A község 1828-tól a gálszécsi jegyzőséghez tartozott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Tussa), Zemplén vmegyében, tót falu, a Tapoly mellett: 143 romai, 38 gör. kath., 20 evang., 244 ref., 9 zsidó lak., 371 hold szántófölddel. F. u. Szirmay, Péchy. Ut. p. Vecse.[3]

A 20. században az Andrássy család a birtokosa.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tussaújfalu, tapolymenti tót kisközség, 80 házzal és 453, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal, kiknek azonban itt nincs templomuk. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó. Nagyjában Tussa sorsában osztozott és a Tussaiak birtoka volt. Csak az 1598-iki összeírásban találunk két új nevet s ezek: Nyárády Albert és Szilassy György özvegye. Az újabb korban a Kéryek, a Szirmayak s az Andrássyak voltak a földesurai, sőt a Kéryeknek itt már a XV. század elején is volt részbirtokuk. Most gróf Andrássy Gézának van itt uradalma s nevezetes sajt- és vajgyára. A XVII. századbeli pestis itt is megkövetelte a maga áldozatait.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A település kulturális fejlődését elősegítette az 1931-ben Gálszécsen alapított városi iskola. A zsidó lakosságot 1942-ben az akkori szlovák állam rendeletére elhurcolták. 1945-től a parnói jegyzőséghez tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 452-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 620 lakosából 614 szlovák volt.

2011-ben 560 lakosából 543 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1947-ben Ján Zambor szlovák költő, irodalomtudós és műfordító.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]