Tusaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tusaújfalu (Tušická Nová Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Jarmila Vaľovská
Irányítószám 072 02
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség527 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület4,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tusaújfalu (Szlovákia)
Tusaújfalu
Tusaújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 45′ 00″
Tusaújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tusaújfalu (szlovákul: Tušická Nová Ves) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1325-ben „Wyfalw” alakban említik először. Kezdetben tusai nemesek birtoka, majd több birtokosa is volt. A 15.–19. században a Palchy, Kéri, Bánóczi, Drugeth és Bartóczi családok tulajdonában találjuk. 1715-ben 12 ház állt a faluban, közülük 4 volt lakott. A faluban zsidó családok is éltek, akiknek elődei még 1738-ban, a pestisjárvány után érkeztek ide. Zsidó temető is van itt. 1787-ben 36 házában 269 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tusa Újfalu. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Ondova vizéhez 1/2 fert. órányira, é. Tusához is annyira; földgye fekete, elegyes térségű, 2 nyomásbéli, gabonát leginkább, árpát középszerűen terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán 6 mértföldnyire.[2]

1828-ban 47 háza volt 353 lakossal, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A község 1828-tól a gálszécsi jegyzőséghez tartozott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Tussa), Zemplén vmegyében, tót falu, a Tapoly mellett: 143 romai, 38 gör. kath., 20 evang., 244 ref., 9 zsidó lak., 371 hold szántófölddel. F. u. Szirmay, Péchy. Ut. p. Vecse.[3]

A 20. században az Andrássy család a birtokosa.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tussaújfalu, tapolymenti tót kisközség, 80 házzal és 453, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal, kiknek azonban itt nincs templomuk. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó. Nagyjában Tussa sorsában osztozott és a Tussaiak birtoka volt. Csak az 1598-iki összeírásban találunk két új nevet s ezek: Nyárády Albert és Szilassy György özvegye. Az újabb korban a Kéryek, a Szirmayak s az Andrássyak voltak a földesurai, sőt a Kéryeknek itt már a XV. század elején is volt részbirtokuk. Most gróf Andrássy Gézának van itt uradalma s nevezetes sajt- és vajgyára. A XVII. századbeli pestis itt is megkövetelte a maga áldozatait.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A település kulturális fejlődését elősegítette az 1931-ben Gálszécsen alapított városi iskola. A zsidó lakosságot 1942-ben az akkori szlovák állam rendeletére elhurcolták. 1945-től a parnói jegyzőséghez tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 452-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 620 lakosából 614 szlovák volt.

2011-ben 560 lakosából 543 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1947-ben Ján Zambor szlovák költő, irodalomtudós és műfordító.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk[szerkesztés]