Takcsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szedreske szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Takcsány (Stakčín)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Kerekanič
Irányítószám 067 61
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség 2435 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület167,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Takcsány (Szlovákia)
Takcsány
Takcsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 22° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 22° 14′ 30″
Takcsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Takcsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Takcsány, (1899-ig Sztakcsin, szlovákul: Stakčín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 2477 lakosából 1677 szlovák, 480 ruszin, 192 roma és 58 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 5 km-re északkeletre fekszik.

1980-ban a Sztarinai-víztározó felduzzasztásakor az ivóvízbázis védelme miatt 7 község (Zellő, Újszomolnok, Szedreske, Dara, Nagypolány, Oroszruszka, Cirókaófalu) teljes lakosságát (összesen mintegy 3500 embert) kitelepítették és területüket Takcsányhoz csatolták. A község területe ezzel több mint négyszeresére nőtt. Cirókaófalu területe víz alá került, a többi községet a földdel tették egyenlővé.[2]

Kataszteri területek[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján keletkezett a 15. században, 1492-ben "Staccyn" alakban említik először. 1567-ben "Ztaxin" néven szerepel írott forrásban. A homonnai uradalomhoz tartozott, 1585-ben gróf homonnai Drugeth János a birtokosa. Később a Szirmay családé, a 19. században pedig az Ocskayaké. 1600-ban 61 ház állt a faluban, már ekkor állt a falu temploma is. 1612-ben malma és fűrésztelepe is volt. Kereskedelemmel az itt élő öt zsidó család foglalkozott. 1641 és 1645 között kolerajárvány pusztított. 1657-ben a lakosság pótlására ruszinokat telepítettek ide. Lakói mezőgazdasággal, favágással, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak. A 19. század második felében a faluban gőzfűrész üzem létesült. 1912-ben megépült a községet Homonnával összekötő vasútvonal, mely sokat lendített a fejlődésén. Ebben az időben sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.

Vályi András szerint " SZTAKCSIN. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Jalova, és Koloniczához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, és sárga ritka agyagos, egyveles földgye leginkább zabot terem, középszerűen gabonát, kevés árpát, tatárkát, és krompélyt; erdeje van, legelővel bővelkedik, piatzok Ungváron, és Homonnán."[4]

Fényes Elek szerint "Sztakcsin, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 63 r., 1024 g. kath., 6 ref., 6 zsidó lak. Gör. anyatemplom. 1532 h. szántóföld. Erdő. Örökös földesura: gr. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály."[5]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Takcsány, azelőtt Sztakcsin. Ruthén kisközség a Cziróka-folyó mentén, 175 házat számlál és 1226 lakosa van, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója Szinna. A homonnai uradalom tartozéka volt és újabbkori birtokosai a Szirmayak voltak. Most Hering Gottfriednek van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka, melyet, noha részben újabb keletű, a mult század második felében báró Frőhlich építtetett. Ugyancsak Hering Gottfriedé az itteni nagyszabású gőzfűrészgyár is. Az 1870-es években és 1903-ban vízáradás okozott sok kárt a községben. Gör. kath. temploma 1772-ben épült."[6]

1910-ben 1375, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához, 1939-től 1945-ig ismét Magyarországhoz, a Kárpátaljai kormányzóság Ungi közigazgatási kirendeltségéhez tartozott.

2001-ben 335 lakosából 282 szlovák, 42 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélya a 18. század második felében épült, eredetileg rokokó stílusban. A 19. század elején átépítették, körülötte park található.
  • Régi görögkatolikus temploma 1772-ben épült, helyén 1992-ben épült fel a mai templom.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomát 1947 és 1952 között építették orosz historizáló stílusban.
  • Az iskola előtt látható Alexander Duchnovič görögkatolikus pap és író emlékműve, aki itt töltötte gyermekéveit. Nevét viseli az eperjesi ruszin színház.
  • A község határában található a Cirókán 1983-1988 között felduzzasztott Sztarinai-víztározó, mely Kassa és Eperjes ivóvízellátását szolgálja.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]