Ugrás a tartalomhoz

Laborcbér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laborcbér (Brestov nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1434
PolgármesterJán Zubaľ
Irányítószám067 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség145 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület6,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″49.111667°N 21.938611°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″49.111667°N 21.938611°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcbér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcbér (1899-ig Izbugya-Bresztó, szlovákul: Brestov nad Laborcom, korábban Zbudsky Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Mezőlaborctól 18 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.

1434-ben „Breztow” alakban említik először. 1463-ban „Berezthew” néven szerepel korabeli forrásban. A 16. században a Forgách és Pethő családok birtoka, később több nemesi család tulajdonában állt. 1715-ben malma, 5 lakott és 4 lakatlan háza volt. 1787-ben 27 házában 204 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRESZTO. Izbugya Breszto. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Kazintzy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek. Határja soványas, noha némelly vagyonnyai meglehetősek, termésbéli vagyonnyaira nézve hasonlít Csebinyéhez, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 35 háza és 254 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Bresztó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Papina fiókja, 16 r., 240 g. kath., 7 zsidó lak. Szántóföldje 791 hold. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.[3]

A 19. század végén sok lakója kivándorolt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczbér, előbb Izbugya-Bresztó, laborczmenti ruthén kisközség, 38 házzal és 218 gör. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk nincsen. Postája, távírója és vasúti állomása Laborczradvány. 1434-ben a Zbugyaiak birtoka. 1563-ban Pethő János és Forgách Simon kapnak rá királyi adományt, míg 1588-ban Malikóczy Gábort és Miklóst iktatják egyes részeibe; 1598-ban Nyárády Albert, Fejér Illés, Palocsay György, Bornemisza János és Soós János özvegye szerepelnek birtokosaiként. Az újabb korban földesurai a Dessewffy, Zombory és Boronkay, majd a Szirmay családok. Most Szilassy Györgynek van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség pusztított a községben.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság8965103145
Különbség -26,96 % +58,46 % +40,77 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság130145
Eltérés+11,53 %

1910-ben 220, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 68 lakosából 49 ruszin és 10 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából 57 szlovák, 19 ruszin és 16 roma.

  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]