Laborcbér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcbér (Brestov nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1434
Polgármester Ján Zubaľ
Irányítószám 067 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség105 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület6,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcbér (Szlovákia)
Laborcbér
Laborcbér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 56′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 56′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcbér (1899-ig Izbugya-Bresztó, szlovákul: Brestov nad Laborcom, korábban Zbudsky Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 18 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1434-ben „Breztow” alakban említik először. 1463-ban „Berezthew” néven szerepel korabeli forrásban. A 16. században a Forgách és Pethő családok birtoka, később több nemesi család tulajdonában állt. 1715-ben malma, 5 lakott és 4 lakatlan háza volt. 1787-ben 27 házában 204 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRESZTO. Izbugya Breszto. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Kazintzy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek. Határja soványas, noha némelly vagyonnyai meglehetősek, termésbéli vagyonnyaira nézve hasonlít Csebinyéhez, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 35 háza és 254 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Bresztó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Papina fiókja, 16 r., 240 g. kath., 7 zsidó lak. Szántóföldje 791 hold. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.[3]

A 19. század végén sok lakója kivándorolt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczbér, előbb Izbugya-Bresztó, laborczmenti ruthén kisközség, 38 házzal és 218 gör. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk nincsen. Postája, távírója és vasúti állomása Laborczradvány. 1434-ben a Zbugyaiak birtoka. 1563-ban Pethő János és Forgách Simon kapnak rá királyi adományt, míg 1588-ban Malikóczy Gábort és Miklóst iktatják egyes részeibe; 1598-ban Nyárády Albert, Fejér Illés, Palocsay György, Bornemisza János és Soós János özvegye szerepelnek birtokosaiként. Az újabb korban földesurai a Dessewffy, Zombory és Boronkay, majd a Szirmay családok. Most Szilassy Györgynek van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség pusztított a községben.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 220, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 68 lakosából 49 ruszin és 10 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából 57 szlovák, 19 ruszin és 16 roma.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]