Zemplénszuha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zemplénszuha (Suché)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Jarmila Lopatová
Irányítószám 071 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 401 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 133 m
Terület 7,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénszuha (Szlovákia)
Zemplénszuha
Zemplénszuha
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″
Zemplénszuha weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénszuha (szlovákul: Suché) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 8 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1266-ban történt "Zuha" néven egy a lesznai uradalomhoz tartozó birtokkal kapcsolatos adományozással kapcsolatban, mely akkor a Merse fia Radnolt tulajdona volt. A 14. század elejétől részben a pazdicsi uradalom része, részben helyi nemesek birtoka volt. Lakói 1567-ben egy portáig adóztak, 4 lakatlan ház és 3 zsellérház is állt a településen, akik nem fizettek adót. 1582-ben jobbágyai 2 portáig adóztak. 1600-ban 12 lakott jobbágyház állt a faluban. A 16.és 17. század fordulóján a közepes nagyságú falvak közé tartozott, lakói kizárólag jobbágyok voltak. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben egy és negyed portáig adózott, 1635-ben már csak negyed portáig fizettek adót lakói, akik zsellérek voltak. A 18. század elejére Szuha kis faluvá zsugorodott. 1715-ben 3, 1720-ban 8 háztartása volt. Határában a középkorban két, azóta elpusztult település is állt Oroszfalva és Újfalu.

Vályi András szerint " SZUKHA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Lesznához fél fertálynyira; határja 3 nyomásbéli, gabonát leginkább terem, egyebet középszerűen, földgye agyagos, erdeje van, piatza Homonnán." [2]

Fényes Elek szerint " Szuha, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, A. Körtvélyes fiókja: 165 r., 336 g. kath., 4 evang., 10 zsidó lak., gör. anyaszentegyház. 326 h. szántóföld. F. u. Szirmay, Potornyai, Mokcsay. Ut. p. Nagymihály." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Zemplénszuha, azelőtt Szuha, tót kisközség, 96 házzal és 450 gör. kath. vallású lakossal. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Már 1315-ben szerepel, a mikor az Ákos nembeli Mihály mester kap rá királyi adományt. 1403-ban Zuha néven Zsigmond király a Csebi, Ruffó, Berecsenyi, Némethfalvy és Liszkai családoknak adományozza, kiknek tagjai közül Vörös Miklóst, Liszkay Miklóst és Kerecsényi Mátyást iktatják birtokába. 1421-ben Vörös Miklós itteni birtokának felét az örökbe fogadott Sempsei Istvánra hagyja. 1463-ban a Csapiak, 1475-ben az Eödönffyek s a Buttkai családbeliek, 1482-ben a Rákóczyak is birtokosai. 1570-ben Lippay Jánost iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás 8 birtokosát sorolja fel, ezek: Szent-Ivány Zsigmond, Sempsey Ferencz, Rákóczy György, Lajos és Ferencz, Melith Vid, Pazdicsy Miklós és Oriska György özvegye. 1730-ban Szirmay Tamást iktatják be s 1774-ben, a Szirmayakon kívül, Pothurnay Andrásnak és Mokcsay Pálnak volt itt nagyobb birtokuk. A mult században benne a Boronkayak is földesúri joggal bírtak. Most nincsen nagyobb birtokosa. 1831-ben a kolerajárvány dühöngött a községben. Görög katholikus temploma 1805-ben épült." [4]

1910-ben 425, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

2001-ben 443 lakosából 439 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1805-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 2002-2003-ban teljesen megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.