Ugrás a tartalomhoz

Zemplénszuha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zemplénszuha (Suché)
Zemplénszuha zászlaja
Zemplénszuha zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1266
PolgármesterJarmila Lopatová
Irányítószám071 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség407 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
Terület7,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″48.766667°N 21.837500°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″48.766667°N 21.837500°E
Zemplénszuha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénszuha témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénszuha (szlovákul: Suché) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 8 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1266-ban történt „Zuha” néven egy, a lesznai uradalomhoz tartozó birtokkal kapcsolatos adományozással kapcsolatban, mely akkor Merse fia Radnolt tulajdona volt. A 14. század elejétől részben a pazdicsi uradalom része, részben helyi nemesek birtokolták. Lakói 1567-ben egy portáig adóztak, de 4 lakatlan ház és 3 zsellérház is állt a településen, akik nem fizettek adót. 1582-ben jobbágyai 2 portáig adóztak. 1600-ban 12 lakott jobbágyház állt a faluban. A 16. és 17. század fordulóján a közepes nagyságú falvak közé tartozott, lakói kizárólag jobbágyok voltak. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben egy és negyed portáig adózott, 1635-ben már csak negyed portáig fizettek adót lakói, akik zsellérek voltak. A 18. század elejére Szuha kis faluvá zsugorodott. 1715-ben 3, 1720-ban 8 háztartása volt. Határában a középkorban két, azóta elpusztult település is állt: Oroszfalva és Újfalu.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUKHA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Lesznához fél fertálynyira; határja 3 nyomásbéli, gabonát leginkább terem, egyebet középszerűen, földgye agyagos, erdeje van, piatza Homonnán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuha, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, A. Körtvélyes fiókja: 165 r., 336 g. kath., 4 evang., 10 zsidó lak., gör. anyaszentegyház. 326 h. szántóföld. F. u. Szirmay, Potornyai, Mokcsay. Ut. p. Nagymihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénszuha, azelőtt Szuha, tót kisközség, 96 házzal és 450 gör. kath. vallású lakossal. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Már 1315-ben szerepel, a mikor az Ákos nembeli Mihály mester kap rá királyi adományt. 1403-ban Zuha néven Zsigmond király a Csebi, Ruffó, Berecsenyi, Némethfalvy és Liszkai családoknak adományozza, kiknek tagjai közül Vörös Miklóst, Liszkay Miklóst és Kerecsényi Mátyást iktatják birtokába. 1421-ben Vörös Miklós itteni birtokának felét az örökbe fogadott Sempsei Istvánra hagyja. 1463-ban a Csapiak, 1475-ben az Eödönffyek s a Buttkai családbeliek, 1482-ben a Rákóczyak is birtokosai. 1570-ben Lippay Jánost iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás 8 birtokosát sorolja fel, ezek: Szent-Ivány Zsigmond, Sempsey Ferencz, Rákóczy György, Lajos és Ferencz, Melith Vid, Pazdicsy Miklós és Oriska György özvegye. 1730-ban Szirmay Tamást iktatják be s 1774-ben, a Szirmayakon kívül, Pothurnay Andrásnak és Mokcsay Pálnak volt itt nagyobb birtokuk. A mult században benne a Boronkayak is földesúri joggal bírtak. Most nincsen nagyobb birtokosa. 1831-ben a kolerajárvány dühöngött a községben. Görög katholikus temploma 1805-ben épült.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 425, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 443 lakosából 439 szlovák volt.

2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1805-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 2002-2003-ban teljesen megújították.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zemplénszuha&oldid=26561872”