Ungszenna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungszenna (Senné)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Peter Saboslai
Irányítószám 072 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 724 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 18,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ungszenna (Szlovákia)
Ungszenna
Ungszenna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 22° 01′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 22° 01′ 40″
Ungszenna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ungszenna (szlovákul: Senné) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délkeletre az Okna és a Feketevíz összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a 9. században is lakott volt. A falutól északra fekvő "Gradište" dűlőnév arról is tanúskodik, hogy itt egykor kisebb erősség állt, mely a környező falvak lakóinak szolgálhatott menedékül. A magyar állam megalapítása után ez a terület az ungi ispánsághoz, egyházilag pedig az egri püspökséghez tartozott. A település általában "Scinna, Zynna, Zenna" alakban szerepel az írott forrásokban. Királyi birtok, majd 1263-ban István ifjabb király Pány Jakabnak adományozta, akiknek utódai a 14. század közepéig voltak birtokosok a településen. Később a pálosoké, majd a 16. században a ruszkai Dobó család birtoka. A Dobók a faluban kúriát építettek, melyben alkalmanként tartózkodtak. A kúriához uradalmi major és kertészet is tartozott.

Temploma valószínűleg már a 14. század előtt is állt, első említése azonban csak 1317-ben történt. András nevű papját 1335 körül a pápai tizedjegyzék említi először. Ez az első templom egészen a 16. század közepéig biztosan állt, titulusát azonban nem ismerjük. A templom a 16. század második felében az evangélikusoké lett. 1718-ban a rekatolizált lakosság új templomot épített a régi templom helyén. A középkortól a templom mellett egyházi iskola is működött, melynek 1588-ból ismerjük az első tanítóját, Balázs Pált. Ebben az évben a faluban 23 háztartás volt, közülük négy család foglalkozott kézművességgel: két cipész, egy szabó és egy kerékgyártó. A 19 földművesből 10 jobbágy és 9 zsellér volt. A 16. században a szlovák lakossághoz ruszinok is települtek a községbe. A 18. századtól a község a báró Vécsey családé, majd az ungi uradalommal együtt a Csápy nemzetségé. 1740-ben a Petők is birtokot szereznek a faluban. A 19. században a Sztárayaknak is volt itt birtoka.

Vályi András szerint " SZENNA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ung vizéhez közel; határja jól termő." [2]

Fényes Elek szerint " Szenna, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz délre 2 1/2 mfdnyire, 580 r., 238 g. kath., 2 evang., 3 ref., 22 zsidó lak., romai kath. paroch. templommal, b. Vécseynek kastélyával, termékeny földekkel, erdővel, vizimalommal. F. u. b. Vécsey." [3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 749, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 751 lakosából 738 szlovák volt.

2011-ben 724 lakosából 712 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1774-ben Laho Ferenc ágostai evangélikus lelkész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. századi gótikus templom felhasználásával 1718-ban épült. Tornyát 1808-ban építették hozzá. 1909-ben tetőzete leégett és újjá kellett építeni. A templom a második világháborúban is megsérült. Utoljára 1995-ben újították meg, amikor Lourdes-i kápolnát építettek hozzá.
  • A Vécsey-kastély a 17. században épült későreneszánsz stílusban, a 18. században megújították. 1990-ben újjáépítették.
  • Határában terül el az 1974-ben létesített Szennai-tó, a horgászok kedvelt paradicsoma.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]