Kisráska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisráska (Malé Raškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Jolana Žeňuchová
Irányítószám 072 17
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 246 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület8,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisráska (Szlovákia)
Kisráska
Kisráska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 21° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 45″, k. h. 21° 55′ 00″
Kisráska weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisráska (szlovákul: Malé Raškovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 246 lakosából 136 magyar és 98 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 21 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Nevét 1220-ban László király adományleveleében említették először, amikor a falut a Buttkai családnak adományozta, majd 1403-ban Zsigmond király Pány Ferencnek és fiának adományozta.

1411-ben már a Bujttkai családé, majd a Batthhyány, a Ráskai, Málczai és a Butkai családoknak volt itt nagyobb birtoka.

Az 1800-as évek első felében Tasnády Péter is birtokos volt itt, aki az 1831 évi úgynevezett koleralázadást vezette.

Vályi András szerint "Kis Ráska, és Nagy Ráska. Két magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Latorcza vize’ partyánál, Butykához nem meszsze, és annak filiáji, határbéli földgyeik jók, első osztálybéliek."[2]

Fényes Elek geoográfiai szótárában így ír a faluról: "Ráska, (Kis), magyar-tót falu, Zemplén vmegyében, Hegyi fil. 122 romai, 31 g. kath., 8 evang., 128 ref., 10 zsidó lak. Ref. anyatemplom, 565 hold termékeny szántófölddel, vizimalommal a Latorcza vizén. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály." [1]

1910-ben 314, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

2001-ben 254 lakosából 129 magyar és 123 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1831. évi koleralázadás emlékműve.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Tasnádi Péter az 1831. évi parasztlázadás, az ún. "koleralázadás" vezére.
  • Itt született 1823. december 23-án Árvay József pedagógus, királyi tanácsos, tankönyvíró, tanfelügyelő, a sárospataki tanítóképző igazgatója, a Sárospataki Füzetek szerkesztője.

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Zemplén vármegye

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]