Nyágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyágó (Ňagov)
Ňagov (kostol) 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1558
Polgármester Sergej Smetanka
Irányítószám 068 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség420 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
Terület9,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyágó (Szlovákia)
Nyágó
Nyágó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 56′ 00″
Nyágó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyágó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyágó (szlovákul: Ňagov, ukránul: Nyahiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 2 km-re keletre, a Laborc felső folyásának keleti oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1557-ben „Nyago” néven említik először, amikor 6 és fél porta után adózott. A homonnai uradalom része volt. A 18. századtól a Soós és más családok birtoka. 1715-ben malom, 16 lakatlan és 24 lakott ház állt a községben. 1787-ben 62 házában 396 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYAGO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Csabalóczhoz fél, Laborczhoz is fél órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, agyagos, zabot, tatárkát, kölest, és árpát, tavasz búzát is terem, bikfa erdeje van, piatzok Homonnán, és Sztropkón 6 órányira.[2]

1828-ban 48 háza és 377 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyagó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 4 rom., 270 g. kath., 12 zsidó lak., 707 h. szántóföldekkel. F. u. Szirmay, Sós, Orosz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyágó, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség 68 házzal és 395 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmay, Orosz és Soós családok voltak földesurai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A község gör. kath. temploma 1800-ban épült.[4]

A 20. században a Reuss család birtoka. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt.

2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ňagov
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyágó témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]