Ugrás a tartalomhoz

Nyágó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyágó (Ňagov)
Nyágó zászlaja
Nyágó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1558
PolgármesterSergej Smetanka
Irányítószám068 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség353 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság355 m
Terület9,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 13″, k. h. 21° 56′ 14″49.253500°N 21.937100°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 13″, k. h. 21° 56′ 14″49.253500°N 21.937100°E
Nyágó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyágó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyágó (szlovákul: Ňagov, ukránul: Nyahiv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőlaborctól 2 km-re keletre, a Laborc felső folyásának keleti oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1557-ben „Nyago” néven említik először, amikor 6 és fél porta után adózott. A homonnai uradalom része volt. A 18. századtól a Soós és más családok birtoka. 1715-ben malom, 16 lakatlan és 24 lakott ház állt a községben. 1787-ben 62 házában 396 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYAGO. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Csabalóczhoz fél, Laborczhoz is fél órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, agyagos, zabot, tatárkát, kölest, és árpát, tavasz búzát is terem, bikfa erdeje van, piatzok Homonnán, és Sztropkón 6 órányira.”[2]

1828-ban 48 háza és 377 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyagó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 4 rom., 270 g. kath., 12 zsidó lak., 707 h. szántóföldekkel. F. u. Szirmay, Sós, Orosz.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyágó, a gácsi határszélen fekszik. Ruthén kisközség 68 házzal és 395 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmay, Orosz és Soós családok voltak földesurai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A község gör. kath. temploma 1800-ban épült.”[4]

A 20. században a Reuss család birtoka. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság472403427353
Különbség -14,61 % +5,95 % -17,33 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság365353
Eltérés-3,28 %

1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt.

2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyágó&oldid=28275307”