Olyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olyka (Oľka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1407
Polgármester Vladimír Ščerba
Irányítószám 067 04
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség 287 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület31,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olyka (Szlovákia)
Olyka
Olyka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 15″, k. h. 21° 50′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 15″, k. h. 21° 50′ 40″
Olyka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olyka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olyka, (szlovákul: Oľka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Gödrösolyka, valamint Homonnaolyka és Sztropkóolyka 1994-es egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 21 km-re délre.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először. Eredetileg három falu volt, Gödrös- Homonna- és Sztropkóolyka.

Sztropkóolyka, vagy másképpen Alsóolyka első írásos említése 1569-ből származik "Ilka" néven. A falu a 16. században keletkezett, a sztropkói uradalom része volt. 1767-től a Dessewffy család birtoka, majd a 19. században a Keglevich családé lett. 1715-ban 7 ház nélküli és 3 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 36 házában 257 lakos élt. 1828-ban 49 háza volt 369 lakossal. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1944 szeptemberében a németek partizántevékenység miatt a falut felgyújtották.

Homonnaolyka, vagy másképpen Felsőolyka 1408-ban "Elke" néven bukkan fel először az írott forrásokban, később 1430-ban "Lyka" néven említik. A sztropkói uradalom része volt, majd 1767-től a Szulyovszky családé. 1598-ban 21 adózó portája volt. 1715-ban malom, 5 ház nélküli és 19 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 54 házában 350, 1828-ban 58 házában 419 lakos élt. Lakói erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1944 szeptemberében a németek partizántevékenység miatt a falut felgyújtották.

Gödrösolyka, vagy másképpen Krivaolyka 1474-ben tűnik fel írott forrásban először. A Drugeth és Izbugyai családok birtoka volt. A homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. században a Joanelli és Zmábory, a 19. században a Batiz család birtoka. 1715-ben 2 ház nélküli és 8 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 12 házában 73 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 122 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból éltek. 1965-ben csatolták Olykához.

Vályi András szerint "Sztropko Olyka. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Homonna Olykához 1/2 órányira, határja hasonló Homonna Olykáéhoz."[2]

"Homonna Olyka. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropko Olyka, és Kriva Olykához is 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, árpát, zabot, tatárkát, bandurkát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Sztropkón, vagy Varannón."[2]

"Olyka Kriva. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonna, Olykához, és Pákosztóhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdőjök tölgyes, és bikkes, szőleje nints, piatza Homonnán, és Varannón."[2]

Fényes Elek szerint "Olyka, (Homonna és Sztropkó), két orosz falu, Zemplén vmegyében, mellyeket az Olyka vize választ el. Sztropkóhoz 2 1/2 mfdnyire: 783 gör. kath., 24 zsidó lak., 1186 hold szántófölddel, görög kath. anyaszentegyházzal. F. u. Homonna-Olykának, Szulovszky, Sztropkó-Olykának, gr. Dessewffy. Ut. p. Nagy-Mihály."[3]

"Olyka (Kriva), orosz falu, Zemplén vmegyében: 4 romai, 125 gör. kath. lak. 64 hold szántóföld. F. u. Zombory. Ut. p. Nagy-Mihály."[3]

1920 előtt mindhárom település Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Gödrösolykának 125, Homonnaolykának 325, Sztropkóolykának 325, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 351 lakosából 202 ruszin és 141 szlovák volt.

2011-ben 320 lakosából 166 ruszin és 136 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 18. században épült.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]