Világ (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Világ (Svetlice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Mezőlaborci
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Jaroslav Ivanco
Irányítószám 067 15
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség 118 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 326 m
Terület 31,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Világ (Szlovákia)
Világ
Világ
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 15″, k. h. 22° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 15″, k. h. 22° 02′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Világ, (szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 118 lakosából 70 szlovák és 37 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 15 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1557-ben "Vylagh" néven az adóösszeírásban említik először, ekkor 18 és fél portával adózott. A homonnai uradalom része volt, később a Sztáray család birtoka. A 18. századtól a Csáky család birtoka volt. 1715-ben malma és 18 háztartása volt. 1787-ben 142 házában 984 lakos élt. 1828-ban 129 háza és 950 lakosa volt. 1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt. Kisterjedt erdői és legelői a Csákyak birtokai voltak.

Vályi András szerint " VILÁG. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon hegyes, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, kölest, ’s gabonát keveset terem, erdővel legelővel bővelkedik; gabona, és búza nélkűl pedig szűkölködik." [2]

Fényes Elek szerint " Világh, Zemplén v. orosz falu Papina fil. 6 romai, 946 g. kath., 10 zsidó lak., 2021 h. szántófölddel, erdővel, malommal. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]

1910-ben 718, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1944-ben a harcok során a falu fele megsemmisült. Lakói Ostrava, Kassa, Homonna, Mezőlaborc és Prága üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 175 lakosából 106 szlovák, 46 ruszin és 11 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma a 18. század közepén épült barokk stílusban.
  • Haranglába a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.