Világ (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világ (Svetlice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1557
Polgármester Jaroslav Ivanco
Irányítószám 067 15
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség102 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület31,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Világ (Szlovákia)
Világ
Világ
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 15″, k. h. 22° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 15″, k. h. 22° 02′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Világ (szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 15 km-re délkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1557-ben „Vylagh” néven az adóösszeírásban említik először, ekkor 18 és fél portával adózott. A homonnai uradalom része volt, később a Sztáray család birtoka. A 18. századtól a Csáky család tulajdonában találjuk. 1715-ben malma és 18 háztartása volt. 1787-ben 142 házában 984 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VILÁG. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon hegyes, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, kölest, ’s gabonát keveset terem, erdővel legelővel bővelkedik; gabona, és búza nélkűl pedig szűkölködik.[2]

1828-ban 129 háza és 950 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Világh, Zemplén v. orosz falu Papina fil. 6 romai, 946 g. kath., 10 zsidó lak., 2021 h. szántófölddel, erdővel, malommal. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt. Kiterjedt erdői és legelői a Csákyak birtokában voltak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Világ, a gácsi határszélen fekszik. Van 128 háza és 837 gör. kath. vallású ruthén lakosa. Hajdan magyar község volt, a mit az is bizonyít, hogy régi pecsétjein égő gyertya, vagyis világ látható s hogy számos ős magyar nevű, de eltótosodott lakosa van, mint pl. Boronkay, Kárász, Horváth, Kovács, Dancsi stb. A homonnai uradalomhoz tartozott s később a Sztárayak, majd a gróf Csákyak birtoka lett. Most nagyobb birtokosa nincsen. A mult század 70-es éveiben a község nagyobb része leégett. Gör. kath. temploma 1763-65 között épült. A község postája Virava, távírója és vasúti állomása pedig Koskócz.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu fele megsemmisült. Lakói Ostrava, Kassa, Homonna, Mezőlaborc és Prága üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 718, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 106 szlovák, 46 ruszin és 11 ukrán volt.

2011-ben 118 lakosából 70 szlovák és 37 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 18. század közepén épült barokk stílusban.
  • Haranglába a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.