Roskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Roskóc (Roškovce)
Roškovce 1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1478
Polgármester Milan Čeremeta
Irányítószám 067 02
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám ML
Népesség
Teljes népesség158 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület12,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Roskóc (Szlovákia)
Roskóc
Roskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 21° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 20″, k. h. 21° 50′ 50″
Roskóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Roskóc (szlovákul: Roškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1478-ban „Roskocz” alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 házat számoltak a községben. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez.[2]

1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült.[4]

Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt.

2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.