Nagybukóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybukóc
Bukovce.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybukóc (Szlovákia)
Nagybukóc
Nagybukóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybukóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybukóc, (1899-ig Sáros-Bukócz, szlovákul: Veľké Bukovce) Bukóc község része, 1964 előtt önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 10 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1379-ben említik először, amikor a Czudar család birtoka volt. Az uradalmat 1364-ben kapta Czudar Péter I. Lajos királytól. A település kiterjedt bükkerdeiről kapta a nevét. 1414-ben Bwkolch néven említi oklevél. A 16. század közepén a kipusztult lakosság pótlására ruszinokat telepítettek ide. Ekkor jelenik meg Kisbukóc külön faluként, először 1557-ben említik a sztropkói uradalom urbáriumában. Nagybukóc 1570-ben I. Miksa császár adománylevelében a sárospataki királyi vár tartozéka. 1600-ban 11 lakóházat számláltak a faluban. 1652-ben Bukocz néven a makovicai uradalom része. A 18. században a Keglevich család birtoka. 1742-ben határában bazilita kolostort alapítottak, melyet 1782-ben a görög katolikus káptalan tulajdonába adtak. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szénégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 68 házában 478 római katolikus és 25 zsidó lakosa volt.

Vályi András szerint "BUKÓCZ. Bukovetz. Tót és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Gróf Keglevich Uraság, fekszik Stropkóhoz nem meszsze, és tsak a’ mellette folyó vízzel hasíttatik el Sáros Vármegyétöl, határja két nyomásbéli, legelője nem igen elegendő, fája, malma helyben, piatzozása Stropkón, harmadik Osztálybéli. " [1]

Fényes Elek szerint "Bukócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fiókja: 18 r., 448 g. kath., 25 zsidó lak. Görög anyaszentegyház, mellyben a szolgálatot Bukova-Horka hegyén lakó sz. Bazil szerzetesek teszik. A kolostor már Sáros vgyében van. Szántóföldje 213 h. F. u. g. Barkóczy." [2]

1910-ben 264, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Kis- és Nagybukócot 1964-ben Bukóc (Bukovce) néven egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagy Szent Bazil tiszteletére szentelt temploma és kolostora a 347 magas Bukova-dombon állt. A helyén ma a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt 1796-ban épített templom található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]