Karaszna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karaszna (Krásnovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1403
Polgármester Tibor Kostovčík
Irányítószám 072 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 625 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület4,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karaszna (Szlovákia)
Karaszna
Karaszna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 53′ 00″
Karaszna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karaszna (1899-ig Krásznóc, szlovákul: Krásnovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re délnyugatra, a Keletszlovák-Alföld északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1403-ban „Crasna” alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a pazdicsi uradalom egy részét nagycsebi nemeseknek adja. 1422-ben „Crazna”, 1428-ban „Krazna” néven említik. A 15-16. században a pazdicsi uradalom része volt. Birtokosai csebi, pazdicsi nemes családok, valamint a Semseyek voltak. A 16. század közepén 15-20 család élt a településen. 1566 szilveszterén császári katonák az adó meg nem fizetése miatt négy családi házat égettek fel a községben. 1582-ben mindössze négy portát számláltak a faluban. 1660-ban 16 lakóháza volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. század végén régi temploma romokban állt. 1715-ben 4, 1720-ban 9 háztartás létezett a községben. 1787-ben 36 házában 376 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, Boronkay, és Krasznay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Mocsárhoz, és Somogyhoz is 1/4 órányira, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, tengerit, árpát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, malma sints, piatza Nagy Mihályon 1/2 órányira.[2]

1828-ban 50 háza volt 380 lakossal. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krasznócz, Zemplén vm. tót-orosz falu, ut. p. N. Mihály fil., 74 romai, 150 g. kath., 1100 evang., 7 ref., 30 zsidó lak. Szántóföld 414 hold. F. u. Boronkay.[3]

Az 1870-es évektől kezdve sok lakosa emigrált Amerikába. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kraszna, e tót kisközségnek ez volt hajdan is a neve egész az 1598-iki összeírásig, melybe már eltótosított Krasznócz nevén van bevezetve. E néven szerepelt 1905-ig, a mikor régi nevét visszaállították. Hajdan a pazdicsi várhoz tartozott s mindvégig annak sorsában osztozott. Újabbkori urai a Szirmay, Pothurnay s a Boronkay családok voltak; most nagyobb birtokosa nincs. Templom sincs a községben. 96 házból áll és 438, nagyobbára ág. h. evangélikus vallású lélek lakja. Postája Pazdics, távírója és vasúti állomása Nagymihály.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 609 lakosából 594 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fa haranglába 2000-ben épült a régi, 1896-ban készített harangláb helyén.
  • Zsidó temetőjének régi sírkövei.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. október 18.)