Karaszna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karaszna (Krásnovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Rang község
Első írásos említés 1403
Polgármester Tibor Kostovčík
Irányítószám 072 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 609 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 4,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karaszna (Szlovákia)
Karaszna
Karaszna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 53′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karaszna (1899-ig Krásznóc, szlovákul: Krásnovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 609 lakosából 594 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re délnyugatra a Keletszlovák-Alföld északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1403-ban "Crasna" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a pazdicsi uradalom egy részét nagycsebi nemeseknek adja. 1422-ben "Crazna", 1428-ban "Krazna" néven említik. A 1516. században a pazdicsi uradalom része volt. Birtokosai csebi, pazdicsi nemes családok, valamint a Semseyek voltak. A 16. század közepén 15–20 család élt a településen. 1566 szilveszterén császári katonák az adó meg nem fizetése miatt négy családi házat égettek fel a községben. 1582-ben mindössze négy portát számláltak a faluban. 1660-ban 16 lakóháza volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. század végén régi temploma romokban állt. 1715-ben 4, 1720-ban 9 háztartás volt a községben. 1787-ben 36 házában 376 lakos élt. 1828-ban 50 háza volt 380 lakossal. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Az 1870-es évektől kezdve sok lakosa emigrált Amerikába.

Vályi András szerint "KRASZNÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, Boronkay, és Krasznay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Mocsárhoz, és Somogyhoz is 1/4 órányira, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, tengerit, árpát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, malma sints, piatza Nagy Mihályon 1/2 órányira."[2]

Fényes Elek szerint "Krasznócz, Zemplén vm. tót-orosz falu, ut. p. N. Mihály fil., 74 romai, 150 g. kath., 1100 evang., 7 ref., 30 zsidó lak. Szántóföld 414 hold. F. u. Boronkay."[3]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fa haranglába 2000-ben épült a régi, 1896-ban készített harangláb helyén.
  • Zsidó temetőjének régi sírkövei.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]