Karaszna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karaszna (Krásnovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1403
PolgármesterTibor Kostovčík
Irányítószám072 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség640 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület4,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 21° 52′ 60″
Karaszna weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karaszna (1899-ig Krásznóc, szlovákul: Krásnovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 4 km-re délnyugatra, a Keletszlovák-Alföld északi részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1403-ban „Crasna” alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a pazdicsi uradalom egy részét nagycsebi nemeseknek adja. 1422-ben „Crazna”, 1428-ban „Krazna” néven említik. A 15-16. században a pazdicsi uradalom része volt. Birtokosai csebi, pazdicsi nemes családok, valamint a Semseyek voltak. A 16. század közepén 15-20 család élt a településen. 1566 szilveszterén császári katonák az adó meg nem fizetése miatt négy családi házat égettek fel a községben. 1582-ben mindössze négy portát számláltak a faluban. 1660-ban 16 lakóháza volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. század végén régi temploma romokban állt. 1715-ben 4, 1720-ban 9 háztartás létezett a községben. 1787-ben 36 házában 376 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, Boronkay, és Krasznay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Mocsárhoz, és Somogyhoz is 1/4 órányira, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, tengerit, árpát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, malma sints, piatza Nagy Mihályon 1/2 órányira.”[2]

1828-ban 50 háza volt 380 lakossal. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krasznócz, Zemplén vm. tót-orosz falu, ut. p. N. Mihály fil., 74 romai, 150 g. kath., 1100 evang., 7 ref., 30 zsidó lak. Szántóföld 414 hold. F. u. Boronkay.”[3]

Az 1870-es évektől kezdve sok lakosa emigrált Amerikába. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kraszna, e tót kisközségnek ez volt hajdan is a neve egész az 1598-iki összeírásig, melybe már eltótosított Krasznócz nevén van bevezetve. E néven szerepelt 1905-ig, a mikor régi nevét visszaállították. Hajdan a pazdicsi várhoz tartozott s mindvégig annak sorsában osztozott. Újabbkori urai a Szirmay, Pothurnay s a Boronkay családok voltak; most nagyobb birtokosa nincs. Templom sincs a községben. 96 házból áll és 438, nagyobbára ág. h. evangélikus vallású lélek lakja. Postája Pazdics, távírója és vasúti állomása Nagymihály.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 503, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 609 lakosából 594 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fa haranglába 2000-ben épült a régi, 1896-ban készített harangláb helyén.
  • Zsidó temetőjének régi sírkövei.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. október 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karaszna&oldid=26532529”