Kisbári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kisbári (szlovákul: Malá Bara) Bári településrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 26 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1296-ban "Bary" néven említik először a Bári család birtokaként. A 14. században a Lasztóczi, Vitéz, Hollóházi, Kálnói, Kupinszky és az Eödönffy családok birtoka. 1416-ban már külön település, "Kysbary" néven. A 16. századtól gyakran változtak tulajdonosai. Az 1600-as években a Máriássy, Bárczay, Rákóczi, Bónis és Bári családok birtoka. Az 1700-as években a Veres, a Nikházy, a Horváth, majd a Kazinczy, a Dessewffy és a Vay családok a társbirtokosok. A 19. században a Vay család a fő birtokosa. 1557-ben másfél porta után adózott. 1712-ben 2 lakott és 6 lakatlan háza volt. 1787-ben 17 házában 99 lakos élt. 1828-ban 34 háza és 281 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Borsi, és Tsernahó faluktól nem meszsze. Határja két nyomásbéli; ’s mindenféle gabonát terem, réttyei meglehetősek, legelője elég, 127’s jó főzelékje dohánnya terem, malma a’ szomszédságban, piatzozása Újhelyben, második Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Kis-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 20 kath., 183 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Földje dombos és 127 holdra terjed. F. u. Kazinczy." [1]

1910-ben 151, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.