Kisújlak (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 25′ 25″, k. h. 21° 48′ 56″

A kisújlaki katolikus templom

Kisújlak (szlovákul: Nová Vieska pri Bodrogu, korábban Malý Ujlak) Szomotor településrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 14 km-re nyugatra a Bodrog bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben szerepel először "Wylak" alakban. Először Zemplén várának uradalmához tartozott. 1380-ban Imreghi László birtoka volt. 1416-ban vásártartási jogot kapott. Kisújlak néven 1423-ban szerepel először "Kyswylak" néven. A 15. században az Imreghi, a Csebi, a Soós , a Kelecsényi és a Pálóczi családok a főbb birtokosai. 1500-ban királyi adományként Serédi Benedek birtoka, de a század közepére már Perényi Gábor és Soós György a birtokosai. Később többek közt a Dobó, Melczer és Tárczy családok tulajdona. 1557-ben 2 portája adózott. Lakói a 17. század elején reformátusok lettek. A 18. században a Horváth, a Pintér, a Tiszta és a Bodó családoké volt, majd az 1900-as években a Szirmayaké lett. 1715-ben megemlítik, hogy a falu 7 évig csaknem teljesen puszta volt. 1720-ban 7 adózója volt. 1787-ben 21 házában 127 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 247 lakossal, akik főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ÚJLAK. Kis Újalk. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Rádhoz közel, Pálföldéhez sem meszsze, a’ Bodrog vize’ lefolyásánál; határja 2 nyomásbéli, földgye fekete agyagos, mindent jól terem, erdeje, réttye kevés, határos Zemplén Városával is. " [1]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír róla: "Ujlak (Kis-), Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, Rad. fil., 76 romai, 59 g. kath., 64 ref., 9 zsidó lak., 304 h. szántófölddel, erdővel. F. u. Horváth és Melczer nemzetségek. Ut. p. Ujhely." [1]

1910-ben 198, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. 1964-ben csatolták Szomotorhoz.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült. Az idők során tönkrement templomot 1968-ban - más adatok szerint 1967-ben - archaizáló stílusban építették újjá.
  • A templom mellett álló öntöttvas feszületet 1900-ban állította Tóth István.
  • Öntöttvas feszület a temetőben.
  • Református harangláb.

Képtár[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.