Butka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Butka (Budkovce)
Budkovce kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Polgármester Ján Lörinc
Irányítószám 072 15
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 1504 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 102 m
Terület 19,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Butka (Szlovákia)
Butka
Butka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 21° 56′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 21° 56′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Butka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Butka (szlovákul: Budkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 14 km-re délre a Dusa patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az 1831-es felkelés emlékműve, hátterében a kastély

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszak óta élhettek emberek. A kastély alatt és közvetlen közelében Árpád-kori objektumok kerültek elő.

A falut 1220-ban említi először írásos dokumentum, a Gutkeled nemzetség birtokaként. Tőlük származott a Buttkay család a község ősi birtokosa, akik a 17. századig a család kihaltáig voltak a falu birtokosai. A Butka határában levő Kamonyapuszta (1234:Camana) a középkorban szintén önálló falu volt. 1343-ban a leleszi konvent előtt Buthka-i Miklós fia Miklós nevében ennek szolgája, János fia György eltiltja Buthka-i Miklós fivérét, Pál mestert a Szatmár megyei Vosyan-i birtokrészeik eladásától[2] 1438-ban a leleszi konvent tanúsítja, hogy Buthka-i István fia Ferenc nem jelent meg előtte, hogy Zsigmond király személyes jelenlétének ítélete szerint 50-ed magával letegye az esküt Buthka-i Márton fia András fejére amellett, hogy az utóbbi jobbágyaival együtt Nagypénteken Ferencet Buthka-n lévő házában félholtra verte.[3] 1445-ben az országnagyok meghagyják a leleszi konventnek, hogy figyelmeztesse Deregnyw-i Bessenyw Jánost és Lászlót, valamint Rakocz-i István feleségét Annát, hogy a Zemplén megyei Bwthka birtokon levő Basathyn nevű szántókat és erdőket bocsássák vissza a Bwthka-i, Marky-i és Raska-i családtagoknak, majd a konvent megidézte az említett személyeket.[4] 1450-ben az egri káptalan előtt Bwthka-i Sándor és fia György a maga és az oklevélben felsorolt Bwthka-iak, Raska-i Vid fia László, Malcha-i János fia László, Mark-i Gellért, Thathar-i András fia Bereck és társaik nevében eltiltják Bwthka-i Márton fia András osztályos atyafiukat lányai Borbála és Zsófia fiúsításától, valamint hogy a Zemplén megyei Bwthka, Dobroka, Falkas, Zelepka, Kamonya, a Szatmár megyei Berwe, Wassan, Elk, Botho, a Szabolcs megyei Gawa és Hwgyay és a Zala megyei Chathar és Bothfalwa birtokokba fiúutód híján lányait tegye örökösévé.[5] 1453-ban Pálóczi László országbíró meghagyja a leleszi konventnek, hogy Buthka-i András kérésére figyelmeztesse osztályos atyafiait a Buthka birtokon a Labarcz folyón Buthka-i András által megépített malomba egy kerék beállítására és a Dwsa folyón a Buthka-i András által megépített malom mellé legalább a három malomhely egyikén 1 malom újjáépítésére. Ezek elvégzése esetén András kész a malmok hasznát velük egyenlőképp megosztani.[6] Ezen felújítások meg is történtek és Buthka-i András további építkezésekre ösztönözte rokonait, pereskedésre valószínűleg nem került sor.[7] 1454-ben Zemplén megye előtt Bwthka-i István fia Ferenc, Sándor fia Benedek és János fia László tiltakoztak az ellen, hogy Zerethwa-i Jakab fia Mayws és társai a Zemplén megyei Bwthka birtokon a Labrach folyón levő sziget felét a rajta levő erdőkkel a Polipathaka-ig elfoglalták, majd az elfoglalt erdőkben a panaszosok Dobroka-i és Zelepka-i jobbágyait súlyosan megverték és kifosztották. A hatalmaskodók Zerethva-i és Palen-i jobbágyai kivágták az elfoglalt erdőt, mintegy 1000 arany forint kárt okozva. Az ügyben vizsgálat indult és a panaszosok (felperesek) visszakapták birtokaikat.[8]

A 15. és 16. században a Kenderessy János, Pesty Mihály és Wiczmándy Mátyás, majd a Buttkayiak kihalása után a Munkácsi, Szirmay, Schmidegy, Lobkovitz és Péterffy családok a főbb birtokosok. Közülük a Buttkayak mellett a Wiczmándyak a legjelentősebbek. A falu felső végén, egy mesterséges szigeten állott egykor Wiczmándy Mátyás 1617-ben emelt késő reneszánsz várkastélya. A falu délkeleti oldalán szintén mesterséges szigeten a Buttkayak várkastélya állott, melyet régi váruk helyett 1486-ban emeltek. 1771-ben 473 lakos élt a faluban. A lakosság száma a 19. században jelentősen emelkedett 1840-ben már 1136 lakos élt itt.

Vályi András szerint "BUTKA. vagy Butyka. Magyar, és elegyes mező Város Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Schmidek Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Szalókkal által ellenében, folyó vize mellett, Pazditshoz közel. Jó határja az áradások alá vagyon vettetve, ’s azért földgye néhol soványos, egyéb termésbéli tulajdonságaira nézve megegyez Beretővel, kivévén, hogy ennek a’ község részére tíz emberre való kaszálló réttye van, első Osztálybéli." [9]

Fényes Elek szerint "Butka, tót mezőváros, Zemplén vgyében, ut. p. Ujhelyhez 4 1/2 mfdnyire, Ungh vgyéhez közel: 1046 r., 160 g. kath., 4 evang., 72 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély és kert. Határja bő termékenységű, s szántófölde 1500 holdat foglal el. " [10]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1127 lakosából 933 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1156 lakosából 947 szlovák és 94 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1268 lakosából 1045 szlovák és 184 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1341 lakosából 977 szlovák és 249 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1329 lakosából 1075 csehszlovák és 19 magyar volt.

1930-ban 1463 lakosából 1292 csehszlovák és 37 magyar volt.

1991-ben 1499 lakosából 1474 szlovák és 12 magyar volt.

2001-ben 1513 lakosából 1458 szlovák és 9 magyar volt.

2011-ben 1504 lakosából 1396 szlovák és 13 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Butka témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. MOL DL-DF 66802.
  3. MOL DL-DF 66898.
  4. MOL DL-DF 66910.
  5. MOL DL-DF 66921.
  6. MOL DL-DF 66926.
  7. MOL DL-DF 66926, 66933 (1454), 67226.
  8. MOL DL-DF 66932, 66935, 66938, 66939, 66942 (1455), 66943.
  9. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  10. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.